OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? a háború után adták ki.) Benda könyve két évvel Sauvageot-nak az Alainről írott és a Nyugatban megjelent tanulmánya előtt látott napvilágot, vagyis 1927-ben, egy évvel Alain Propos sur le bonheur (Gondolatok a boldogságról) című könyve után. Jól tudjuk, hogy Benda műve az értelmiségiek megfutamodását kárhoztatta, azt állítva, hogy elárulták azt a küldetésüket, hogy az elvont igazság papjai legyenek, és engedtek egy olyan elköteleződés kísértésének, amely időszakos vagy szellemi hatalmak szolgálatába állította őket. Babits szerint az Európában uralkodó szellemi közöny annak volt köszönhető, hogy a szellem emberei fejet hajtottak a tényeknek, és az ész nem volt többé ura és bírája az emberi tetteknek. Alain egykori diákja, a később nyelvésszé váló Aurélien Sauvageot készítette egyébként az egyik, ha nem a legjobb magyar-francia, francia-magyar szótárt. Amikor Sauvageot Alainről szóló cikkét írta a Nyugatba, Alain éppen Bergson utódaként a párizsi Lycée Henri IV filozófiatanára volt. Sauvageot Alain gondolkodásáról azt írta, hogy az a dolgok leckéje, olyan lecke, amely a dolgokról szól. Miutän a 81 chapitres sur l'esprit et les passions (81 fejezet a szellemről es a szenvedelyekröl) es a Les idees et les áges (Eszmék és korok) alapján bemutatta gondolatvilágát, Sauvageot arra a következtetésre jutott, hogy Alain filozófiája a szó platóni értelmében vett politika, vagyis a társadalom történetéről, a mindennapok eseményeiről való gondolkodás, és nem más, mint a civitas életével kapcsolatos közösségi és egyéni tettek értékelése, amely nem egy normatív gondolkodás eredményeként születik meg.*° À Mars ou la guerre jugée (Mars vagy az elitélt häborü) című 1921-es könyv meggyőző ítéletet hozott a háborúról, és ez Alain más írásaival együtt rávehették volna Bendát, hogy megváltoztassa a kor értelmiségijeiről alkotott egysíkú véleményét." Alainnek mint Jules Lagneau szellemi örökösének a gondolkodása ezeknek az NRF számára írott töprengéseknek és krónikáknak köszönhetően az európai gondolkodás történetének egy kevésbé látható vonulatába tartozik. Ez a gondolkodás az ember egész lényét elkötelezi a sa410 Aurélien Sauvageot: Egy hű írástudó: Alain, Nyugat, XXII. évf., 1929/1, 780. 41 Uo., 781. + 226 +