Seite 228 [228]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
a háború után adták ki.) Benda könyve két évvel Sauvageot-nak az
Alainről írott és a Nyugatban megjelent tanulmánya előtt látott napvi¬
lágot, vagyis 1927-ben, egy évvel Alain Propos sur le bonheur (Gondo¬
latok a boldogságról) című könyve után. Jól tudjuk, hogy Benda műve
az értelmiségiek megfutamodását kárhoztatta, azt állítva, hogy elárul¬
ták azt a küldetésüket, hogy az elvont igazság papjai legyenek, és en¬
gedtek egy olyan elköteleződés kísértésének, amely időszakos vagy
szellemi hatalmak szolgálatába állította őket. Babits szerint az Európá¬
ban uralkodó szellemi közöny annak volt köszönhető, hogy a szellem
emberei fejet hajtottak a tényeknek, és az ész nem volt többé ura és
bírája az emberi tetteknek. Alain egykori diákja, a később nyelvésszé
váló Aurélien Sauvageot készítette egyébként az egyik, ha nem a legjobb
magyar-francia, francia-magyar szótárt. Amikor Sauvageot Alainről
szóló cikkét írta a Nyugatba, Alain éppen Bergson utódaként a párizsi
Lycée Henri IV filozófiatanára volt. Sauvageot Alain gondolkodásáról
azt írta, hogy az a dolgok leckéje, olyan lecke, amely a dolgokról szól.
Miutän a 81 chapitres sur l'esprit et les passions (81 fejezet a szellemről
es a szenvedelyekröl) es a Les idees et les áges (Eszmék és korok) alapján
bemutatta gondolatvilágát, Sauvageot arra a következtetésre jutott, hogy
Alain filozófiája a szó platóni értelmében vett politika, vagyis a társa¬
dalom történetéről, a mindennapok eseményeiről való gondolkodás, és
nem más, mint a civitas életével kapcsolatos közösségi és egyéni tettek
értékelése, amely nem egy normatív gondolkodás eredményeként szü¬
letik meg.*° À Mars ou la guerre jugée (Mars vagy az elitélt häborü)
című 1921-es könyv meggyőző ítéletet hozott a háborúról, és ez Alain
más írásaival együtt rávehették volna Bendát, hogy megváltoztassa a kor
értelmiségijeiről alkotott egysíkú véleményét."
Alainnek mint Jules Lagneau szellemi örökösének a gondolkodása
ezeknek az NRF számára írott töprengéseknek és krónikáknak köszön¬
hetően az európai gondolkodás történetének egy kevésbé látható vonu¬
latába tartozik. Ez a gondolkodás az ember egész lényét elkötelezi a sa¬
410 Aurélien Sauvageot: Egy hű írástudó: Alain, Nyugat, XXII. évf., 1929/1, 780.
41 Uo., 781.
+ 226 +