Page 222 [222]
OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? perspektívákat nyisson"."" Néhány hónappal Ihibaudet cikke után Roger Vitrac A szerelem rejtelmei (Les mystéres de l'amour) cimt darabjan keresztül Antonin Artaud védelmébe vette a szürrealizmust: , Senkinek soha meg nem fordult a fejében, hogy a szürrealizmus olyan tevékenység lenne, amely képes pusztán az automatikus írás segítségével felszabadítani magát. A szürrealizmus tökéletesen összeegyeztethető a szellem bizonyos tisztánlátásával. Ebben a tisztánlátásban egy felsőbbrendű logika is részt vesz, amely arra ösztönöz, hogy a tudatalatti által javasolt elemek közül néhány olyat is kiválasszunk, amelyet a rendszeres logika mellézne.”** Ez a hétköznapi értelemhez képest felsőbbrendű logika ennek az értelemnek a lerombolásához vezet, ami Artaud egyik kedvenc módszere. Tristan Tzara Sept manifestes Dada (Hét Dada kiáltvány) című művéről Marcel Arland meglehetősen sommás véleményt közölt: , Nem szabad mást belelátni ezekbe a kiáltványokba, mint tiltakozást egy bizonyos lelkiállapot és irodalmi állapot ellen. Nem szabad beléjük látni semmilyen erőfeszítést sem, hogy kiszabaduljunk ebből az állapotból. (...) Ez ma Franciaországban a nihilizmus legteljesebb összefoglalása." Mindannak, amit eddig elmondtunk, az ellenpólusán áll egy bizonyos Joseph Delteil, aki Blaise Cendrars Az arany (L’Or) című művéről írott 1925-ös recenziójában azt hangsúlyozta, hogy ez a szöveg egy akarat, az ember akaratának a története, egyike azoknak a történetek#5... parmi les lyriques, mais son lyrisme critique était bien tempéré par le soucis d’exactitudes (...) personne n'était mieux doué que lui pour l’art de créer des perspectives dans l'énorme forêt des Lettres.” Paul Valéry: Albert Thibaudet, NRF, 1936. jülius 1., 5-6. 396 II na jamais été dans la pensée de personne de considérer le Surréalisme comme un mode d'activité capable de se libérer par le seul moyen de l'écriture automatique. Le Surréalisme est parfaitement conciliable avec une certaine lucidité dans l'esprit. A cette lucidité une logique supérieure participe, qui induit à choisir, parmi les éléments proposés par le subconscient, un certain nombre de ceux que la logique systématique écarterait.” NRF, 1925. szeptember 1., 366-367. 397 II ne faut pas voir en ces manifestes autre chose qu'une protestation contre un état d'esprit et un état littéraire. Il n’y faut même pas voir un effort pour sortir de ce double état. (...) C’est le plus complet abrégé de nihilisme que nous ayons en France.” NRF, 1925. februar 1., 234. e 220 ¢
