Page 222 [222]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
perspektívákat nyisson"."" Néhány hónappal Ihibaudet cikke után Ro¬
ger Vitrac A szerelem rejtelmei (Les mystéres de l'amour) cimt darabjan
keresztül Antonin Artaud védelmébe vette a szürrealizmust: , Senkinek
soha meg nem fordult a fejében, hogy a szürrealizmus olyan tevékeny¬
ség lenne, amely képes pusztán az automatikus írás segítségével felsza¬
badítani magát. A szürrealizmus tökéletesen összeegyeztethető a szel¬
lem bizonyos tisztánlátásával. Ebben a tisztánlátásban egy felsőbbrendű
logika is részt vesz, amely arra ösztönöz, hogy a tudatalatti által javasolt
elemek közül néhány olyat is kiválasszunk, amelyet a rendszeres logika
mellézne.”** Ez a hétköznapi értelemhez képest felsőbbrendű logika
ennek az értelemnek a lerombolásához vezet, ami Artaud egyik kedvenc
módszere.
Tristan Tzara Sept manifestes Dada (Hét Dada kiáltvány) című
művéről Marcel Arland meglehetősen sommás véleményt közölt: , Nem
szabad mást belelátni ezekbe a kiáltványokba, mint tiltakozást egy bi¬
zonyos lelkiállapot és irodalmi állapot ellen. Nem szabad beléjük látni
semmilyen erőfeszítést sem, hogy kiszabaduljunk ebből az állapotból.
(...) Ez ma Franciaországban a nihilizmus legteljesebb összefoglalása."
Mindannak, amit eddig elmondtunk, az ellenpólusán áll egy bizo¬
nyos Joseph Delteil, aki Blaise Cendrars Az arany (L’Or) című művéről
írott 1925-ös recenziójában azt hangsúlyozta, hogy ez a szöveg egy
akarat, az ember akaratának a története, egyike azoknak a történetek¬
#5... parmi les lyriques, mais son lyrisme critique était bien tempéré par le soucis
d’exactitudes (...) personne n'était mieux doué que lui pour l’art de créer des perspectives
dans l'énorme forêt des Lettres.” Paul Valéry: Albert Thibaudet, NRF, 1936. jülius 1.,
5-6.
396 II na jamais été dans la pensée de personne de considérer le Surréalisme comme un
mode d'activité capable de se libérer par le seul moyen de l'écriture automatique. Le
Surréalisme est parfaitement conciliable avec une certaine lucidité dans l'esprit. A cette
lucidité une logique supérieure participe, qui induit à choisir, parmi les éléments
proposés par le subconscient, un certain nombre de ceux que la logique systématique
écarterait.” NRF, 1925. szeptember 1., 366-367.
397 II ne faut pas voir en ces manifestes autre chose qu'une protestation contre un état
d'esprit et un état littéraire. Il n’y faut même pas voir un effort pour sortir de ce double
état. (...) C’est le plus complet abrégé de nihilisme que nous ayons en France.” NRF,
1925. februar 1., 234.
e 220 ¢