A negatív teológia úgy beszél Istenről, hogy megfogalmazza, mi nem
Isten, vagyis a tagadás segítségével. Novarina színházának ellenszemé¬
lyei, visszafordíthatóan működő ideje, cselekvései és mondatai (A kép¬
zeletbeli operettben egy mondatot visszafelé hallunk) via negativa vo¬
natkoznak a színházra, ha nem tagadásban, akkor paradoxonokban
ragadhatók meg a színházi gyakorlatra vonatkozó állítások. A logaéderek
(olykor logoédereknek fordítottuk, a logoszra utalva) a beszéd térbeli
megvalósulásai, melyek felborítják a hagyományos, lineáris színházi
időt.
Visky András Jávolságból egység című írásában? — melyben hol
Balassa Péterrel, hol Gadamerrel dialogizál"! — egy a Novarináéhoz
hasonló kognitív metaforát bont ki, Novarina műveitől teljesen függet¬
lenül, ti. azt, hogy a színház a , menyegzői lakoma", az ünnep (tény, hogy
a kognitív metafora ezen nyelvi megvalósulása nem helyez akkora hang¬
súlyt az evés materiális dimenziójára). A király fiának menyegzői lako¬
mája a keresztény kultuszból ismert miseáldozat vagy úrvacsora, , az
alapító áldozati tettet engedelmesen és odaadó módon elismétlő szer¬
tartás", amelyet , a résztvevők közé jövő teofanikus megjelenése tart
életben".??? A trans-substantiának köszönhetően létrejött , transzforma"
áttöri a teret, ,valamennyi néző közös tapasztalatává válik".??? ,,Az ese¬
mény repetitív módon utánozza az alapító tettet, de vaz igazi utánzás
mindig átalakítást jelentx".?? Így is érthetjük Novarina felforgató, cir¬
kuläris dramaturgiäjät. Az utänzöknak „halälra szantak”-nak kell len¬
329 Uo., 24.
330 Visky András: Távolságból egység. Értekezés a mödszerröl, in uö: A különbözőség
vidékén, Budapest, Vigilia, 2007, 5—19.
331 Hans-Georg Gadamer: A színház mint ünnep c. írásával. Fordította Szántó Judit,
Színház, 1995/11.
352 Visky András: Távolságból egység, 7.
333 TJo., 7.
334 TJo., 7.