OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Novarina térpoétikája szerint a tér választja a szöveget, a szöveg pedig egy adott pillanatban rendezetlensége révén beindítja a komikum körkörös mozgását, amely felborítja és megújítja a teret a ciklikus időbeli dimenzió, valamint a színész révén, aki akár egy üres edény, átadja magát a nyelv cselekvésének. A színész azért érkezik a színházba, hogy felébressze a szövegben alvó, élő nyelvet.?? Mindez egyben egy elszenderedés-jelenet is. Valère Novarina dramaturgiája a kínai gondolkodás — vagyis a taoizmus — és a kereszténység egységét valósítja meg azáltal, hogy a taoizmus ürességfogalmát a krisztológia kenózis-fogalmával ötvözi. #3 L. Novarina: L'organe du langage, c'est la main, 217. + 170 ¢