Oldal 109 [109]
OCR
KENOZIS SIMONE WEIL MISZTIKAJABAN A misztika Simone Weil magyarázatában szorosan kapcsolódik a jó és a rossz fogalmához, a jó és rossz ellentéte ugyanis elviselhetetlen az ember számára. , Egy albigens hagyomány azt mondja, hogy az ördög ezekkel a szavakkal csábította el a teremtményeket: Istennel nem vagytok szabadok, mert csak jót cselekedhettek. Kövessetek engem, s hatalmatokban áll majd kedvetek szerint jót vagy rosszat tenni." Az ember követte az ördögöt, megkapta tőle, amit ígért neki, csakhogy ennek birtokában úgy érzi magát, mint a gyermek, aki izzó széndarabot vett a kezébe. Ezt a széndarabot háromféleképpen tudja eldobni. Az első módszer vallástalan, a jó és rossz közötti ellentét tagadásából áll. A második módszer a bálványimádás. Vallásos módszer ez, ha a vallásos szót abban az értelemben használjuk, ahogyan a francia szociológusok értették: a társadalmi realitás imádata különféle istenségek nevei alatt. Platón ezt a nagy állat kultuszához hasonlította. A harmadik módszer a misztika. , A misztika a jó és rossz szembenállásának meghaladása oly módon, hogy a lélek egyesül az abszolút jóval. Az abszolút jó nem azonos azzal a jóval, ami a rossz ellentéte és korrelatív párja, jóllehet annak modellje és megalapozója. De a jó sem egy bűntelen állapot, mert nem is állapot, hanem folyamatos cselekvés." A lélek egyesülése az abszolút jóval reális történés.""""7 166 Simone Weil: Œuvres complètes, sous la dir. dAndré A. Devaux et Florence de Lussy, Paris, Gallimard, 1988, I (Premiers écrits philosophiques), 67. ,le bien n’est pas un non-péché, mais une action perpétuelle”. 167 Simone Weil: Szerencsétlenség és istenszeretet, ford. Bende Jézsef, Vigilia Kiadé, 1998, 53-57. vö. Vetô Miklés: Le désir du bien dans la pensée de Simone Weil, in u6: De Whitehead à Marion, Éclats de philosophie contemporaine, Paris, L'Harmattan, 2015, 183-209.
