Page 107 [107]
OCR
* KENÖZIS A TEOLÖGIÄBAN * szen a kereszthalälig. Mert lehetősége volt arra, hogy isteni önmagát az emberi létezésnek és sorsnak átadja. Szabadsága volt az alászállásra, istenségének elrejtésére. Hatalommal élt vele anélkül, hogy bármit elvesztett volna, bármiben kisebbítette vagy megváltoztatta volna az Ő istenségét. Ez az Ő önmegüresítése."""? Barth ezután utal Kálvin Institutiójának latin szövegére, mely ezt az értelmezést erősíti, jóval korábbról persze. Az Institutiónak ez a része a magyar fordításban így hangzik: s Aztán azt a képtelenséget is a nyakunkba akarják varrni, hogy ha Isten Igéje testet öltött, akkor bezáratott a földi test szűk tömlöcébe. Ez merő orcátlanság, hiszen, bár azt mondjuk, hogy az Ige végtelen lényege egy személyben forrt össze az emberi természettel, de ezzel mi semmiféle belezárásról nem képzelgünk semmit. Mert Isten Fia csodálatos módon szállt alá a mennyből, úgyhogy mégsem hagyta el a mennyet; azt akarta, hogy csodálatos módon hordozza őt méhében a szűz, itt akart járni a földön és függni a kereszten, de úgy, ahogyan kezdettől fogva is, szüntelen betöltvén az egész világot." Összegzésként kiemelhetjük, hogy az imitatio Christi a kenózis megismételhetőségét is jelenti, a krisztusarcúság együttjár az ember alászállásával, az emberi bálvány(arc) lerombolódásával és megdicsőülésével. Ugyanakkor az imitatio szó azt sugallhatja, hogy itt valamiféle akarati aktusról van szó. Paul Tillich Rendszeres teológiájának Az önüdvözítés és zsákutcái című fejezetében az önüdvözítésnek négy formáját emeli ki: a törvényeskedést, az aszkézist, az önüdvözítés misztikus útját, il dem Wesen dieser anderen Gestalt entsprechenden - der Verwirklichung dieser Gestalt durch alle anderen Menschen freilich höchst wiedersprechenden - bestimmung gemäß gehorsam sein: bis zum Tode, zum Kreuzestode.” (Vol. 4/1, 196.) 159° Forditäsomban. 160 Kalvin Janos: Institutio Christianae Religionis — A keresztyén vallás rendszere 1559, I. kötet, Református Egyházi Könyvtár, Új folyam 7/1, Budapest, Kálvin Kiadó, 2014, 364-365. (Inst. 2.13.4) + 105 +
