Page 85 [85]
OCR
s AJELENLÉT MAGYAR-FRANCIA KÖLTŐJE, AVAGY A NYELVET VÁLTÓ KÖLTŐ ÉS FORDÍTÓ + termel; még nehezebb kibírni és elviselni is. Képzeljük el, azzal a különös érzékenységgel, amely a költő sajátja, a naponta végzett élyeboncolást a mások testén, amely mindig a mi magunk teste is; és ezzel a különleges tudással a saját magunk élveboncolását, amely mindig a másoké is."§ Ez valóban olyan lehet, mint ssehol semmikor laknic; mint az »éjszaka mindeniitt, / De itt is, ott is lakhatatlan«. E »végzetes lakni nem tudásax (hogy Rimbaud legutóbb Frénaud által felelevenitett »végzetes alkalmazkodni nem tudäs«-äval eljätsszunk), mégis inkább több helyen való lakás, mint ami általában kijut az embernek. Szülötti Magyarországától és magyarságától szerzett Franciaországáig és franciaságáig; Tuniszától, amely egyidejűleg (vagy inkább másodidejűleg) egyben Karthágó is, Patmoszáig, amely még mindig a prehistorikus Kükládok is;" a mai sivatagtól a héberek mindbarjáig és az asszirok mudbarujäig, vez egyszerre szent és szörnyűséges helyekig«, ahol nemcsak »vadallatokkal« talalkozik az ember, hanem — »sajat szivével« is.”18 Ars poeticája az aprólékos munkálkodás azon, ami töredékes. A sivatag látványvilága, szikársága mindvégig áthatja költészetét, nem véletlen lett Pilinszky egész életművének fordítója. Személyesen 1973-ban a magyarországi Petőfi-évfordulón találkoztak. Első fordításai a feleségével, Sarah Claire-rel együtt kiadott Alif című arab irodalmi lapban jelentek meg, később több önálló kötetben." Pilinszkyn kívül fordította saját fordítóját, Somlyó Györgyöt is, de Tolnai Ottó és Weöres Sándor verseit is átültette franciára. Egyéb nyelvterületekről Szeferiszt, Rilkét, D. H. Lawrence-t forditott. 116 Kiemelés tőlem. 117 Kiemelés tőlem. 418 Somlyó György: Egy francia költő — Lorand Gaspar, in Lorand Gaspar: Fénnyel írni, ford. Somlyó György, Orpheusz Könyvek, 2001, 129-131. A szöveg már korábban megjelent Somlyó György A költészet ötödik évada. Tanulmányok (1981-1987) c. köteteben (Magvetö, 1988, 374-379). 149 L. Sepsi Enikő: Pilinszky János mozdulatlan színháza Mallarmé, Simone Weil és Robert Wilson műveinek tükrében, Budapest, KRE — LHarmattan, 2015, 162—164. +. 83 +
