Page 80 [80]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
1925-ben született Marosvásárhelyen, ahol három nyelv együttes
jelenlétében élt (nagyanyai ágon örmény is). A háború viszontagságai
először a keleti frontra, majd Németországba és onnan Franciaország¬
ba vetették (1945 tavaszán többedmagával megszökik a nyugat-német¬
országi lágerből a franciák által ellenőrzött területekre). 1946-ban ér¬
kezik Párizsba, francia állampolgárságot és orvosi diplomát szerez.
1949-ben többedmagával megalapítja a párizsi magyar emigráns egye¬
temisták folyóiratát Ahogy lehet címmel. Hosszú időn át, 1954-től 1969¬
ig a jeruzsálemi és betlehemi francia kórházakban, 1970-től Tuniszban
működött mint sebész. , Még Németországban megjelent egy vékony
kötetem" — nyilatkozza a Szegedi Napló 1995. június 10-i számában. Ez
a kötet az 1953-ban megjelent Így szól a csend című aforizmakötet. Ezt
követően már kizárólag franciául publikál, első francia kötete 41 éves
korában, 1966-ban jelent meg, Le quatrieme état de la matière cimmel,
s az 1954 és 1970 között írt verseit tartalmazta. Költészetét kezdettől
fogva a sivatag látványvilága és szimbolikája hatotta át. Fiatal korában
magyarul írt. Egy 1991-es interjúban idézi fel a nyelvváltást:
, Észrevettem, hogy magyarul írva nem tudom magamat franciául
rendesen kifejezni, amit franciául írtam, sohasem felelt meg an¬
nak, amit akartam. Éreztem, hogy számomra lehetetlen két nyelven
írni, s mivel anyanyelvemmel nagyon erős a kötődésem, abból csak
úgy tudok kilépni, ha valóban szakítok vele. (...) A folyamat tíz évig
tartott. (...) francia barátaim mindig azt mondták, hogy írásmó¬
domban, írásaim szerkezetében, képeiben van valami idegen, nem
francia."197
Ez a vallomás erősíti ugyan a bevezetésben idézett Szegey-Maszák Mi¬
hály álláspontját, miszerint , a kétnyelvűség csöndhöz vezet(ne)", a to¬
vábbiakban azonban tovább árnyaljuk ezt a feltételezést. Lorand Gaspar
107 Beszélgetés Lorand Gasparral. A nyelv negyedik állapota, Mátyássy Miklós interjúja,
Nemzet és világ, 1991. március 15, 16.
+ 78 +