Oldal 71 [71]
OCR
+ A KORTÁRS FRANCIA KÖLTÉSZET FORDÍTHATÓSÁGÁRÓL *® KESOBBI BONNEFOY-FORDITASOK Az előző fejezetekben említett két másik kötetet, a 2014-ben megjelent Másik otthont és a 2016-ban publikált Hollán Sándor. Harminc év elmelkedesei (1985-2015) cimü kötetet mär mäs munkamödszerrel közelitettük meg: a regi mühelytagok köre a Masik otthon cimü kötetben kötött és szabad verset egyaránt jól fordító költőkkel bővült (Bárdos László és Szőcs Géza személyében), s csak a munka indulásakor, illetve a kontrollszerkesztés fázisában dolgoztunk együtt. Értelemszerűen más kihívást jelentett egy-egy kötött vers, mint a költői próza fordítása. A kötött versnél inkább a formai hűségre, míg az esszénél a tartalmi hűségre is törekedtünk, különös figyelmet fordítva Bonnefoy prózájának ritmusára, lüktetésére, értelmének felfejtésére. ERANCIA-MAGYAR KAPCSOLÓDÁSOK Kétségtelen, hogy Yves Bonnefoy költészetének magyarországi befogadását a jelenlét költői, vagyis Pilinszky János és az újholdasok életművei alapozzák meg. Az elementáris, az egyszeri megragadása a vágyott jelenlét egyszerűségében és teljességében közös törekvése mind a francia, mind a magyar irányzatnak, de a magyar nyelvezet mégis szikárabb. (Lényegében ugyanaz a generáció, mégis létezik egy , décalage", és ezt leginkább Lator Lászlónak a Bonnefoy-kötet megjelenésekor nekem írott levelében éreztem: minden elismerése ellenére nincs, nem volt kommunikáció a két életmű és a két költő között). A másik különbség, hogy a magyar költészet nem áll olyan szoros kapcsolatban a képzőművészetekkel, mint amilyen szoros kapcsolatot és átjárhatóságot a 20. század francia költői gyakorlat biztosít. Végül a befogadást segítendő egy, az irodalmi párhuzamokat is bemutató bevezetést írtam a fordításokhoz, valamint a Bonnefoy-hoz kötődő magyar képzőművészek, Bokor Miklós, Alexandre Hollan (Hollán Sándor) reprodukcióit helyeztem el a kötetben -— szoros kapcsolatban a szövegekkel. Bokor Miklós alábbi, Appel (Hívás) című olajfestményének reprodukciója áll például a Douve beszél « 69 «
