+ A KORTÁRS FRANCIA KÖLTÉSZET FORDÍTHATÓSÁGÁRÓL *®
KESOBBI BONNEFOY-FORDITASOK
Az előző fejezetekben említett két másik kötetet, a 2014-ben megjelent
Másik otthont és a 2016-ban publikált Hollán Sándor. Harminc év el¬
melkedesei (1985-2015) cimü kötetet mär mäs munkamödszerrel kö¬
zelitettük meg: a regi mühelytagok köre a Masik otthon cimü kötetben
kötött és szabad verset egyaránt jól fordító költőkkel bővült (Bárdos
László és Szőcs Géza személyében), s csak a munka indulásakor, illetve
a kontrollszerkesztés fázisában dolgoztunk együtt. Értelemszerűen más
kihívást jelentett egy-egy kötött vers, mint a költői próza fordítása.
A kötött versnél inkább a formai hűségre, míg az esszénél a tartalmi
hűségre is törekedtünk, különös figyelmet fordítva Bonnefoy prózájának
ritmusára, lüktetésére, értelmének felfejtésére.
ERANCIA-MAGYAR KAPCSOLÓDÁSOK
Kétségtelen, hogy Yves Bonnefoy költészetének magyarországi befoga¬
dását a jelenlét költői, vagyis Pilinszky János és az újholdasok életművei
alapozzák meg. Az elementáris, az egyszeri megragadása a vágyott je¬
lenlét egyszerűségében és teljességében közös törekvése mind a francia,
mind a magyar irányzatnak, de a magyar nyelvezet mégis szikárabb.
(Lényegében ugyanaz a generáció, mégis létezik egy , décalage", és ezt
leginkább Lator Lászlónak a Bonnefoy-kötet megjelenésekor nekem
írott levelében éreztem: minden elismerése ellenére nincs, nem volt
kommunikáció a két életmű és a két költő között). A másik különbség,
hogy a magyar költészet nem áll olyan szoros kapcsolatban a képzőmű¬
vészetekkel, mint amilyen szoros kapcsolatot és átjárhatóságot a 20. szá¬
zad francia költői gyakorlat biztosít. Végül a befogadást segítendő egy,
az irodalmi párhuzamokat is bemutató bevezetést írtam a fordításokhoz,
valamint a Bonnefoy-hoz kötődő magyar képzőművészek, Bokor Mik¬
lós, Alexandre Hollan (Hollán Sándor) reprodukcióit helyeztem el a kö¬
tetben -— szoros kapcsolatban a szövegekkel. Bokor Miklós alábbi, Appel
(Hívás) című olajfestményének reprodukciója áll például a Douve beszél