Seite 56 [56]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
poésie malgré tout, La poésie comme l'amour, Du lyrisme stb.). fräsaiban
váltakozik és egymással dialogizál próza és vers. Gyakorta használja
a , kritikai líraiság" kifejezést is vers és elmélet, vagy pontosabban sze¬
mélyes és személytelen összefonódására. Olyan líra ez, mely tisztában
van önnön határaival; belső ellentmondásaival és feszültségeivel
bírkózik. A kortárs lírai költészet elméleti írójaként definiálja is a lírai¬
ság többértelmű fogalmát: a líra a költészetet visszavezeti az énekhez,
a melódiához, a mondattagoláshoz, a mondat sajátos ritmusához, hiszen
nevét a hangszernek köszönheti, és Apollón, illetve Orpheusz alakjához
kötődik. A görög eredetű lírikus (, lyrigue") jelző a francia nyelvben
a 16. században jelenik meg, a líraiság vagy lirizmus („lyrisme”) neolo¬
gizmus a 19. század elejétől használatos. A líraiság három elemet vegyít:
a szubjektivitást, az éneket és az idealitást. Az újlírikusok, Jean-Pierre
Lemaire, Guy Goffette, James Sacré, Hédi Kaddour és Jean-Michel
Maulpoix az ötvenes években születettek és a nyolcvanas években kezd¬
tek publikálni. Az idősebbek, Jacgues Réda, Pierre Oster vagy Jean¬
Claude Renard segítik őket elsőként. Visszatérnek a képhez, a melódi¬
ához, a mondattagoláshoz, a mondat sajátos ritmusához. Örömüket
lelik az érzelmek szubjektív kifejezésében. Szeretik a modernitás tipikus,
mindennapi helyszíneit, a vasútállomásokat, a külvárost.
Az 1992-ben megjelent Kékversek Jean-Michel Maulpoix legtöbb
nyelvre lefordított, legtöbbet idézett verseskötete. A Linstinct de ciel
(Égi ösztön) című 2000-ben publikált kötettel együtt zsebkönyv formá¬
tumban is megjelent 2005-ben a Gallimard kiadónál. Ezzel a két mű
átlépte a szűk szakmaiság határát. Utóbbi cím Mallarméra utal, ahogy
az egész kötet, a maga égkékjével (s nem a Kékversek tengerkékjével)
Mallarmé azurjaval dialogizal. A Kékversek cime (Une histoire de bleu,
szó szerinti fordításban: kék történet; a kék színről, vagy ahogy angol
fordítása tükrözi: , A matter of blue") apropóját Rainer Maria Rilke
Clara Rilkének írt 1907. október 8-i levele adja, mely a kötet egyik mot¬
töja, franciäul igy hangzik: „On pourrait imaginer que guelguun écrivit
une histoire du bleu." Magyarul — Báthori Csaba fordításában — hosz¬
szabban is idézve ezt a levélrészt:
s 54 ¢