Oldal 44 [44]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
A fordítások is ennek a keresésnek újabb szeletét, újabb terepét je¬
lentik. A Shakespeare-t, Yeats-et fordító és a műfordításról gyakorta
értekező, ezen esszéknek teljes kötetet szentelő" szerző A költészet
fordítása című esszében egyrészt elismeri, hogy a verset nem lehet le¬
fordítani, hiszen , túl sok feloldhatatlan ellentmondást találunk benne,
túl sok mindent kell elhagynunk", ám rávilágít arra a folyamatra is,
amellyel a fordítás voltaképpen megismétli a kezdeti teremtő aktust:
s Hogy láthassuk, valójában mi motiválja a verset; hogy újra átélhessük
az aktust, mely létrehozta és el is tűnik benne; és megszabadulva a me¬
rev formától, amely ennek csak lenyomata, a kezdeti szándékkal, intu¬
ícióval (mondjuk azzal, ami felé vágyakozott, ami nem hagyta nyugod¬
ni, valami univerzálissal) talán újra lehet próbálkozni a másik nyelvben,
és immáron annyira hűen, hogy ugyanazzal a nehézséggel találjuk
szembe magunkat: a fordítás nyelve, ahogy az elsődleges nyelv is, meg¬
bénítja azt a kérdezést, mely maga a beszéd"."? A megérzett intuíció
újrateremtéséhez nem kell költőnek lenni, teszi hozzá, de ha valaki ír,
akkor bizonyosan sajátjának fogja tekinteni a fordításokat is.
Ha a fenti törekvést megközelítették a fordítások, akkor közös mű¬
helymunkánkat sikeresnek mondhatjuk. Mert ha létezik ,traduction
plurielle", többszerzős, sőt, többszólamú fordítás, jelen kötet bizonyosan
az. A fordítások Yves Bonnefoy költészetének közös tanulmányozása
során születtek egy közösségben, ahol a kezdeti nyersfordítások nagyob¬
bik része jelentős átalakuláson ment át, kisebbik része megőrizte ere¬
deti fordítója keze nyomát. Végül szólnunk kell a hiányokról, a kötetből
kimaradt szövegekről is. A Douve mozgása és mozdulatlansága című
kötetből az Igaz hely és a Színház című ciklusok teljesek, a többiből
válogattunk. Az összes többi kötetből — a teljes egészében lefordított
Ahol aláhull a nyilvessző kivételével — az alapszövegeket igyekeztem
# Yves Bonnefoy: La communauté des traducteurs, Presses Universitaires de Strasbourg,
2000.
18 A nyelvek — külônôsen a francia és az angol — közötti különbözőségek, eltérő poétikai
alkalmasságuk fontos témái az esszéknek (I. A francia költészet és az azonosság prin¬
cípiuma).
042 e