Page 35 [35]
OCR
+ YVES BONNEFOY ÉS A JELENLÉT KÔLTÉSZETE * egyiket fölemelve ölében tartja és ember-módra táplálja, odanyújtva neki asszonyi mellét, míg a másikat csikó módra szoptatja, léemlőjéből nyújtva neki táplálékot. A kép felső részén, mint valami magaslatról egy kentaur nyúlik előre nevetve, bizonyára a csecsemőket kettősen szoptató kentaurnő párja; nem látszik azonban egészen, csak lóteste közepéig, jobb kezében oroszlánkölyköt tart a magasban lóbálva, mintha játékosan ijesztgetné az ikreket.”*7 Végezetül Lukianosz elmeséli, hogy Zeuxisz, csalódva képe fogadtatäsában, vagyis abban, hogy csak a téma újszerűségét látták benne, s nem érdekelt senkit, hogy szépen és művészien van-e megalkotva, letakartatta a képet. Hasonló tanulsággal jár az a történet, amelyet az idősebb Plinius a Naturalis Historia XXXV. fejezetének 66. caputjában ír le, amely szerint egy Parrhasios nevű festő versenyre hívta ki Zeuxiszt, és mint írja, Zeuxisz szőlőszemei olyan élethűen voltak megfestve, hogy a madarak ráröppentek. Az elégedett Zeuxisz kérte, húzzák el végre a függönyt, hogy megnézhesse Parrhasios festményét. S ekkor, rádöbbenve, hogy illúzió áldozata lett, hiszen a függöny Parrhasios festménye volt, Zeuxisz szerényen elismerte Parrhasios győzelmét, hiszen Zeuxisz csak a madarakat tévesztette meg, Parrhasios viszont egy művészt, magát Zeuxiszt. Majd Plinius felidéz egy másik Zeuxisszal kapcsolatos történetet, vagy az előbbi variánsát, melyet az idősebb Seneca a Controversiae-ben (10.5.27) egy szónok controversia-beszéde kapcsán mesél el és értelmez. Eszerint a festmény szőlőfürtöket és egy fiút ábrázolt. Az élethűen megfestett szőlőre ráröppentek a madarak, amitől Zeuxisz dühbe gurult, mondván, hogy ha a megfestett fiú is hasonlóképpen életszerű lett volna, elűzte volna a madarakat. Zeuxisz letörölte hát a fürtöket, ami Seneca értelmezése szerint azt jelenti, hogy a veritas elve helyett a művészi egység mellett tette le a voksát. 7 Lukianosz: Zeuxisz vagy Antiokhosz, in Lukianosz osszes miivei I., Budapest, Magyar Helikon, 1974, 573-574. .33 +
