Oldal 27 [27]
s BEVEZETÉS (ELMÉLETI KERETEK) "
jelenik meg. Az empátia — ahogy azt Buda Béla definiálta a művésze¬
tekkel kapcsolatban — az értelmező segítségére lehet az adott értelme¬
zői perspektíva megtalálásában. A művészetet mint vizuális kommu¬
nikációt a kognitív metafora fogalmán belül ezen értelmezői ely mentén
elképzelő megközelítési mód új szakaszt nyithat a befogadáselméletek
századának nevezett 20. század rendkívüli pluralitása után. A metafo¬
ra-kutatások nagyon messze jutottak ahhoz, hogy azt sejthessük: lehet¬
séges, hogy a metaforákban rejlik a platóni értelemben vett valóságos
világ, a tényleges érzékelés nyelve. Vagyis lehetséges, hogy az anamorfózis
maga is metafora. Az empátia pedig az összekapcsoltságot hozza ebbe
a kognitív metaforába. Lehetséges, hogy ez volt Buda Béla rejtett szak¬
ralitása is, a ,csak másban moshatod meg arcodat" elve. Hiszen a neuro¬
pszichológia is lokalizálni próbálta a metaforaértelmezés központját.
A kutatások arra engednek következtetni, hogy a vizualitásban deter¬
minált nyelvi metaforák kódolása és dekódolása a két agyfélteke együt¬
tes produkciója, kölcsönösen meghatározott, egymást erősítő összekap¬
csoltságuk révén." A kölcsönös meghatározottság teljesebb valóságér¬
tést jelenthet.
3° Fehér Katalin: Kép, nyelv, nyelvi kép, http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_04_tel/06_kep
(Letöltés: 2014. március 2.)
«25 c