Seite 12 [12]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
A KÉPI FORDULAT?
A kötet a képi fordulat (Mitchell) különféle művészeti ágakban és a tu¬
dományban is megfigyelhető jelenségével, valamint a fogalmi metafora
elméleti keretével kívánja bevezetni és összefogni a kötetben található,
reprezentáció körül forgó két rész kérdésfeltevéseit. A képpel szembeni
gyanakvás a bibliai koroktól kezdve (Ne csinálj magadnak faragott
képet!) a képromboláson keresztül a nyelvfilozófia vizuális reprezentá¬
cióval kapcsolatos aggodalmáig, de legalábbis kérdésfeltevéséig jutott
el, s árasztotta el fokozatosan a művészet különféle ágait. A költészetben
Pilinszky János fogalmazza meg az irodalom természettudományos
egzaktságokat elirigylő tükör-korszakát. A frankfurti iskola számára
pedig a vizualitás uralma a tömegkultúrához és a fasizmus kultúrájának
fenyegetéséhez köthető. A 20. század második felére tehető képi fordu¬
lat biztos jele volt az a diszkomfortérzés, mely interdiszciplináris jel¬
leggel foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is az intellektuális vizsgáló¬
dások széles skáláját.
> Buda Béla halála előtt néhány héttel zártuk le azt a folyamatot, melyet A művészet mint
vizuális kommunikáció témakörben, egy TÁMOP pályázat keretében Tari János, Fabiny
Tibor és Németh István kollégáimmal közösen megalkotott tananyag megírása jelentett,
melynek lektora Buda Béla volt. Nem csak lektora, sokkal több. Ez idő tájt döntöttük
el aztis — Komlósi Piroska ösztönzésére -, hogy az Empátia egy szerzői ívvel, a legújabb
szakirodalom beépítésével bővített változatát megjelentetjük a Károli Könyvek soro¬
zatban. Mindez, úgy láttuk, szívbéli visszatérést is jelentett abba az intézménybe, ahol
korábban a Kommunikáció Tanszék alapítója volt. E két közös munka, a közben lezaj¬
lott beszélgetések, levelezés késztettek arra, hogy a digitális tananyag bevezető felve¬
téseit, melyek a művészet mint vizuális kommunikáció lehetséges modelljének megal¬
kotására vonatkoztak, tanulmány jellegű írás keretében is megfogalmazzam, s a kog¬
nitív metaforát az empátiával és a Fabiny Tibor által megfogalmazott anamorfizmus
továbbértelmezésével egészítsem ki. A kognitív metafora mint elméleti keret lehetősé¬
gét Buda Béla vetette fel egy tananyagírói műhelybeszélgetésünkön. A művészeti ágak
közül az irodalom, a film és a színház kapcsolódásait vizsgáltam (Németh István a kép¬
zőművészeti, Tari János pedig a dokumentumfilm kommunikációs vonatkozásait írták
meg).
4 W. J. Thomas Mitchell: A képi fordulat, in Blaskó Agnes — Margitházi Beja (szerk.):
Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény, Budapest, Typotex, 2010, 171-195.
s 10 c