Seite 120 [120]
konfrontáció sikerében, a XVIII. században ugyanezt a logikát követve törekedtek
olyan mecenatúrát kialakítani, amely egyrészt kulturális intézményeket támogatott,
másrészt a kulturálisan elmaradottabb rétegek körében katolikus, de magyar kultuszt
terjesztett el. A megszületö csalädtörtenetek mellett a familia ideäljainak megvälasz¬
tásakor is szerepet kapott Hunyadi Mátyás."?
A Bibliotheca Corvina megszerzésére való törekvés tehát megítélésünk szerint a je¬
zsuita térítő és kulturális politikának egyaránt része volt, és ebből a szempontból
az a kérdés, hogy a török időben Budán valóban corvinák (díszes kódexek Mátyás
könyvtárából), vagy az egykori királyi kápolna könyvtárának darabjai (dísztelen, teo¬
lógiai tárgyú papírkódexek és nyomtatványok) voltak, indifferens.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bécsi császári udvar ideológusai már a török
kiűzése előtt évtizedekkel hozzákezdtek a majdani Habsburg Birodalom kultikus
alapjainak meghatározásához. Ahogy a teljes birodalomra kiterjedő Mária-kultusz"?
egy ilyen elem volt, vagy Nepomuki Szent János tiszteletének előtérbe helyezése,"
a Bibliotheca Corvina sem csupán az egyes kódexek anyagi értéke miatt lett volna
érdekes számukra. Az országot egyesítő uralkodó képes még a nagy király kultikus
könyvtára darabjainak az összeszedésére is. Ha ez nem is sikerül, azért a nagy könyv¬
tár történetének a megíratása is jelentős tett.
Az sem véletlen, hogy a XVII. század második felétől tapasztalható, a Magyar Király¬
ság és Erdély kulturális csoportjai az egyes, a saját műveltségüket, kulturális hagyo¬
mányaikat előtérbe állító szándéka mentén is felbukkan a Corvina mint hasonlítási
alap. Konkrét példák a XVII-XVIII. században még csak a szászok belső történet¬
írásában tűnnek fel, de a XIX-X.XI. század nemzeti kultuszépítő mozgalmaiban már
több csoportnál tűnnek fel Hunyadi Mátyás egykori gyűjteményének darabjai mint
etalon a magas kultúra eléréséhez.
Nézzük ezt a történetet még egyszer röviden, ismétlésekkel, de központba helyezve
immár azt a gondolatsort, ami talán indokolja, miért rendezünk — Magyarországon
éppen úgy, ahogy Ausztriában vagy másutt Európában — kiállításokat a Corvina
fennmaradt darabjaiból.
552 Vö. BuzÁsi 2007.
53 A könyvtárnyi szakirodalomból említem: VARGA Cs. I. 1994.; ESTERHÁZY 1690, 1994.; ESTERHÁZY 1691,
1995.; Tüskés G.-Knapp 1995., Tüsk£s G.—Knapp 2002, 106-149.
554 Összefoglalóan: Kis T. N. 2022.
118