Page 106 [106]
OCR
Historia bibliothecarum - Historia litteraria A Bibliotheca Corvina iránti érdeklődést már 80 évvel Schier munkája megjelenése előtt a töröknek Budáról történt kiűzése is aktuálissá tette."" Emellett a XVIII. század elejétől a bibliofília egy újabb korszaka kezdődött egész Európában, párhuzamosan a múzeumok kialakuläsäval.*”” Az érdeklődés a középkori kódexek iránt megnőtt, különösen értékesnek tartották azokat a darabokat, amelyek közismert nagyobb gyűjteményekből maradtak fenn. Az a tény, hogy egy kódex egykor Hunyadi Mátyás könyvtárának része volt, jelentős ár- és presztízsnövekedést jelentett. Nem mehetünk el a mellett a jelenség mellett sem, hogy ezt a gyűjtéstörténeti változást a könyvtárakról való gondolkodás (bidliotheconomia) élénkülése és újabb könyvtártörténeti kutatások kísérték"? Különösen a szétszóródott nagyobb könyvtárak története ihlette meg a szerzőket." Pontosan nem tudjuk, hogy az ágostonos szerzetes Xystus Schier milyen jellegű öntudattal (conscientia) rendelkezett. Eletrajziréi ezt a kérdést nem tettek fel.”° A magyar historia litteraria kutatói — akik Schiert számon tartják"" — még nem foglalkoztak ezzel a szemponttal. Biztosan az egyetemes keresztény katolikus egyházhoz tartozás tudatával élt és gondolkodott, ő, aki német ajkúként született a Szent Németrómai Birodalom Magyar Királyságának és Alsó-Ausztriának határán. Pozsonyban tanult, magyar, német és szlovák közegben, részben protestánsok közt. Rendjének történésze volt, de számos könyvet írt a magyarok történetéről is. A nemzeti öntudat felől azonban, azt hiszem, nem adható válasz arra, miért választotta ennek a könyvtárnak a történetét kutatási témául. Művének elején utal arra, hogy sértőnek találta Joachimus Vadianus feltevését, miszerint a könyvtárat a felelőtlen utódok széthordták." Számára, aki járatos a Királyság történetében, bizony sokkal összetettebb e könyvtár széthullásának históriája. Előszavában számot ad arról is, hogy ismeri a könyvtártörténeti hagyományt, vagyis a Bibliotheca Corvina akkor hozzäferhetö szakirodalmat.*”* Mindenképpen hatott rä a korszellem, tehät a gyüjtes, a müzeumi és a könyvtártani gondolkodás kialakulása, a tudományos könyvtärtörtenet kezdetei. 91 A Corvina kapcsán felvetődött kora újkori nézetek összefoglalását, bibliográfiával lásd MoNox 2004, 45-63. 192 Jól példázza a változást ez a könyvcím, mutatva, mit is értettek múzeumon: LA CHAussE 1690. Vö. Pomran 1994, 107-126. 3 J6 példa ScumiptT J. A. 1703, amelynek 309-352. oldalain újra kiadták a Julius PFLUGK levelet, illetve a Budán talált könyvek katalógusát. 194 Példaként lásd ezt az antológiát: GREINER 1729. #5 MixscH 1966, 356-366.; MıxscH 1969.; RENNHOFER 1970, 317-324. 46 Tüskés G. 2006, 15-42. (itt: 40.); Knapp 2006, 547-566. (itt: 550-551.); BRETZ-Csörsz RUMENHecepts 2006, 567-678. (itt: 653-654.) 47 VapIANus 1534a, 85.; VaDIANUuS 1534, 85. “8 LAMBECK 1669, caput IX, 989-996.; PrLucius 1688a; PrLucius 1688b; GREINER 1729, caput VIII, 34— 38.; BERGER 1750, 348-352.; FaBrI-BôRNER 1756.; Bosıus 1748.; BERGER 1748. 104
