Seite 106 [106]
Historia bibliothecarum - Historia litteraria
A Bibliotheca Corvina iránti érdeklődést már 80 évvel Schier munkája megjelené¬
se előtt a töröknek Budáról történt kiűzése is aktuálissá tette."" Emellett a XVIII.
század elejétől a bibliofília egy újabb korszaka kezdődött egész Európában, pár¬
huzamosan a múzeumok kialakuläsäval.*”” Az érdeklődés a középkori kódexek
iránt megnőtt, különösen értékesnek tartották azokat a darabokat, amelyek közis¬
mert nagyobb gyűjteményekből maradtak fenn. Az a tény, hogy egy kódex egykor
Hunyadi Mátyás könyvtárának része volt, jelentős ár- és presztízsnövekedést jelen¬
tett. Nem mehetünk el a mellett a jelenség mellett sem, hogy ezt a gyűjtéstörténeti
változást a könyvtárakról való gondolkodás (bidliotheconomia) élénkülése és újabb
könyvtártörténeti kutatások kísérték"? Különösen a szétszóródott nagyobb könyv¬
tárak története ihlette meg a szerzőket."
Pontosan nem tudjuk, hogy az ágostonos szerzetes Xystus Schier milyen jellegű öntu¬
dattal (conscientia) rendelkezett. Eletrajziréi ezt a kérdést nem tettek fel.”° A magyar
historia litteraria kutatói — akik Schiert számon tartják"" — még nem foglalkoztak
ezzel a szemponttal. Biztosan az egyetemes keresztény katolikus egyházhoz tarto¬
zás tudatával élt és gondolkodott, ő, aki német ajkúként született a Szent Német¬
római Birodalom Magyar Királyságának és Alsó-Ausztriának határán. Pozsonyban
tanult, magyar, német és szlovák közegben, részben protestánsok közt. Rendjének
történésze volt, de számos könyvet írt a magyarok történetéről is. A nemzeti öntudat
felől azonban, azt hiszem, nem adható válasz arra, miért választotta ennek a könyv¬
tárnak a történetét kutatási témául. Művének elején utal arra, hogy sértőnek találta
Joachimus Vadianus feltevését, miszerint a könyvtárat a felelőtlen utódok széthord¬
ták." Számára, aki járatos a Királyság történetében, bizony sokkal összetettebb
e könyvtár széthullásának históriája. Előszavában számot ad arról is, hogy ismeri
a könyvtártörténeti hagyományt, vagyis a Bibliotheca Corvina akkor hozzäferhetö
szakirodalmat.*”* Mindenképpen hatott rä a korszellem, tehät a gyüjtes, a müzeumi
és a könyvtártani gondolkodás kialakulása, a tudományos könyvtärtörtenet kezdetei.
91 A Corvina kapcsán felvetődött kora újkori nézetek összefoglalását, bibliográfiával lásd MoNox 2004,
45-63.
192 Jól példázza a változást ez a könyvcím, mutatva, mit is értettek múzeumon: LA CHAussE 1690. Vö.
Pomran 1994, 107-126.
3 J6 példa ScumiptT J. A. 1703, amelynek 309-352. oldalain újra kiadták a Julius PFLUGK levelet, illetve
a Budán talált könyvek katalógusát.
194 Példaként lásd ezt az antológiát: GREINER 1729.
#5 MixscH 1966, 356-366.; MıxscH 1969.; RENNHOFER 1970, 317-324.
46 Tüskés G. 2006, 15-42. (itt: 40.); Knapp 2006, 547-566. (itt: 550-551.); BRETZ-Csörsz RUMEN¬
Hecepts 2006, 567-678. (itt: 653-654.)
47 VapIANus 1534a, 85.; VaDIANUuS 1534, 85.
“8 LAMBECK 1669, caput IX, 989-996.; PrLucius 1688a; PrLucius 1688b; GREINER 1729, caput VIII, 34—
38.; BERGER 1750, 348-352.; FaBrI-BôRNER 1756.; Bosıus 1748.; BERGER 1748.
104