Page 105 [105]
OCR
Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertacidja a Corvinardl - illetve annak időtálló fönmagán túlmutató) tanulságai korszak, amely különösen érdekelte, Hunyadi Mátyás ideje volt. Kiadott egy könyvet a pozsonyi egyetemről," de fennmaradt anyaggyűjtése a Sodalitas Danubianával kapcsolatosan is. Kéziratos anyaggyűjtésében nagyon sok a magyar művelődéstörténeti témájú (de ezeket itt nem sorolom fel). Xystus Schier Corvina-története, dissertatioja 1766-ban jelent meg. Az ezt megelőző évtizedekben a magyar rendek és a Habsburg császári udvar viszonya megváltozott (a Vitam et sanguinem! utan). Az udvar nem mondott le a Magyar Királyság és Erdély államigazgatási rendszerének megváltoztatási szándékáról, ám sokkal inkább tekintetbe vette a rendek, de főként a magyar arisztokrata családok (a világi és egyházi vezető tisztségviselők) szempontjait a lakosság általános kulturáltsági színvonalának emelésében. Utóbbiak a Hunyadi-korra virágkorként tekintettek, mint olyanra, amelynek eredményeit felemlegetni társadalmi energiák felszabadítását is jelenti (mind a mai napig). A Bibliotheca Corvina történetének emlegetése, az ehhez tartozó kódexek összegyűjtésének a szándéka soha nem egyszerűen tudományos vagy bibliofil célok mentén történt. Politikai üzenet is volt az ezzel való foglalatoskodás. És az sem mindegy, ki alapít egy majd később , nemzeti"-nek nevezhető intézményt (a császár adja a népének, valamelyik egyháznak köszönheti a társadalom, vagy éppen egy nagyobb csaläd äldozatvällaläsa ältal alakul).*”” Ahogy „a nemzeti szentek”-kel (Ärpäd-häzi magyar szentekkel) való történeti foglalatosság sem véletlenül, esetlegesen történt," úgy a Corvina-könyvtár történetét megíratni is egy gesztus a császár, vagy éppen az ágostonos rend részéről. Az osztrák egyháztól függetlenül létrejött magyar kereszténység történetét" nem véletlenül íratta meg a jezsuita esztergomi érsek, Pázmány Péter egy rendtársával, Melchior Inchoferrel,"" éppen akkor, amikor a harmincéves háború vége felé a császári udvar már lehetségesnek látta az oszmán-török hatalom legyőzését, és elkezdte a felkészülést arra, hogy a magyar királyság területei (a visszafoglalt részek semmiképpen) alapvetően ne a magyar családokéi legyenek. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az a propaganda — értelmiségi mindig, minden célra vehető, ma is —, hogy a magyarok csak az osztrákok által lehetnek a keresztény Európa része, hiszen civilizálttá és kulturálttá kell tenni őket. Ezt ellensúlyozandó, a magyar arisztokraták az általuk támogatott egyetemi hallgatókat arra biztatták, hogy szakdolgozati témájuknak (disputationes) a magyar kereszteny egyház egy-egy szentjét válasszák. 185 SCHIER 1774a. (A Pozsonyi Egyetem törénetével foglalkozók nem ismerik (nem hivatkozzák) Schier munkajat, läsd peldäul: KLanıczay T. 1990.; Kranıczay T. 1993., Kranıczay T. 2010. #6 MıxscH 1969, 90-137, ahol Miksch a kéziratok mai leléhelyét is megadja. ‘87 Lasd azokat a leveleket, amelyeket a nemzeti könyvtár alapítójának, Széchényi Ferencnek írtak azok a főrendiek, egyházi vezetők, akiket megkérdezett az alapítás jelentőségéről: DEÁk-ZvARA 2012. 188 Legutóbb erről szép dolgozatot irt Farkas Zs. 2018, 11-38. #9 Annales ecclesiastici Regni Hungariae, Romae, Ludovico Grigniani, 1644. #0 V6. DUMMERTH 1987a, 155-204. 103
