Page 104 [104]
Historia bibliothecarum - Historia litteraria
Egy következő kérdés, amely a Schierről való gondolkodásban magától értetődően
vetődik fel, az az osztrák és a magyar viszonyrendszerekről tehető fel. Ma már szü¬
letnek tanulmányok, mint Andrea Seidleré, arról, hogy végül egy német nyelvű ma¬
gyar író kihez tartozik." Vagy rendeznek olyan kiállítást, amelynek anyaga alapján
megkérdezhetjük, hogy az 1920-as években, Bécsben maradt magyar értelmiségiek
vajon exulánsok vagy egyszerűen hazájuk fővárosában maradtak, ahol addig is éltek."
Közhely, hogy a magyar nyelvű sajtó Bécsben született, hogy csak a Magyar Kurírt és
a Bécsi Magyar Hírmondót említsem."
Xystus Schier — ahogy első életrajzírója, rendtársa, Martin Rosnack mondja — , Natus
est … Pruggae ad Leytham in Austria anno MDCCXXVII, XIX Jutii.""" Vagyis a Lajta
folyó bal partján (nem Királyhidán, hanem Lajtabruckban — Bruck an der Leitha).
Pozsonyban tanult 1738 és 1743 közt, vagyis jelen lehetett Mária Terézia koroná¬
zásán."78 1745 és 1750 közt a bécsi Ágostonos Rendház növendéke volt, majd öt
évre hazatért, Bruck an der Leitha ágostonos rendházában dolgozott. Ekkor a rend
a bécsi Szent Rókus Konventbe hívta könyvtárosnak. Történészi tevékenységével,
a novíciusokkal való foglalkozással, az irodalmi és a tudományos élet szervezésével
(Sodalitas Literaria Augustiniana)*” nagy tekintélyt vívott ki magának. Életében és
posztumusz, a XVIII. században 20 könyve jelent meg.**° A bécsi nyomdaszattor¬
ténettől kezdve az alkalmi költészetig többféle műfajban alkotott. Legfőképpen saját
rendjének a történetét kutatta, és ebbe a tevékenységébe a Magyar Királyságban lévő
rendházak története is beletartozott. Az Árpád-kor — ahogy még ő nevezte: , az első
dinasztiähoz tartozó királyok kora? — különösen érdekelte. Írt a királynékról, "1 de
külön Monoszló nembeli Lodomér esztergomi érsek utódjáról, Bicskei Gergelyről, "2?
III. Béla király jegyeséről és feleségeiről"? és az Árpád-kori Budáról is." A másik
44 SEIDLER A. 2014, 108-119.
45 TÖRÖK D., hrsg., Wien. .., 2011. Az egész régióra vonatkoztatva vö. ADAMsKa—Mostert, eds., The
development. .., 2004.
476 V6. ZvaRA 2016.
#7 ScHIER-Rosnack 1776, a2recto.
#8 SCHIER életéről a XVIII-XIX. szäzadi rendi bio-bibliogräfiäk is megemlékeznek. A modernebb
szakirodalomban läsd MıkscH 1966, 356-366.; MıkscH 1969.; RENNHOFER 1970, 317-324. Pozsonyban
a jezsuita gimnáziumban tanult (ezt életrajzírói nem említik, és nem 1745-ig, ahogy a szakirodalomban
áll): 4lbum studiosae juventutis Gymnasti Posoniensis, 1725—1765 (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár,
Coll. Batthyäny Cat. IX. Lit. Tit. I. e. fol. 61r, 64r, 67r, 69v, 72v, 75v. — FAZEKAs Istvánnak köszönöm az
adatokat, 1738-ban parvista maior, majd onnan évenként lép felfele, nincs semmifajta lemaradás, 1743-ban
vegzös rhetoricus.
#9 SZELESTEI NAcy 1989, 100.
#0 ScHiEr-Rosnack 1776, 11-15.; Nova Bibl. Eccl. Friburgensis, 5(1780), 82-87., Kıüörreı 1809, 7-18.;
Mixscu 1969, 74-134.; RENNHOFER 1970, 319-324.; EKLER-Monok-ÄBrAHAM (ford), kiad., Xystus
Schier..., 2019.
ScHIER-Rosnack 1776. Megjegyzem, hogy a legújabb, a témában írott monográfia szerzője nem
hivatkozik Schier munkäira (ZsoLnos A. 2019.)
SCHIER 1768.
SCHIER 1770.
#4 ScHIER 1774.
481
48
S
48
3
102