Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertacidja a Corvinardl - illetve annak időtálló fönmagán túlmutató) tanulságai
zöknak elmagyardzni. Komoly konferencidk,*”” monumentilis tanulmanykétetek*”!
szerveződtek tehát, azonban ezek is a XIX-XX. századra koncentráltak a válasz¬
adásban. Az olyan gyűjteményes kötetek azután, amelyek tematikusan válogatottak,
és Európa több régiójából írtak bele szakemberek a saját történelmükről, már sokkal
többet sejtetnek arról az Európáról, amely a valaha volt consensus Europaeusként léte¬
zett. Így a koncepciójában ugyan vitatható kötet a vallási emlékezethelyekről"? vagy
a Luther-hatásról"? már közelebb jár a közép-európai történelmi valóságról általam,
és talán többek által alkotott képhez. Európát ugyanis, szerintem, a középkorban és
a kora újkorban kell keresni — már amennyiben találni szeretnénk magunknak olyan
alapot, amelyre építve valódi consensus építhető. Ez esetben nem elégséges csak arról
az elmúlt két évszázadról töprengeni, amely két évszázad Európáját Spengler már
1918-ban olyannak írta le, mint amelyik még száz évig áll fenn. És ehhez jól szolgál
az akkor élt értelmiség tevékenységének, felelősségvállalásának a vizsgálata.
REGLE BVDENSIS BIBLIOTHECE
mypıs vıovae GEORGII LVDOVICI SCHVLZII,
TYPOGRAPHI ACADEMICI.
#70 FBERHARD—LUBKE, hrsg., Die Vielfalt Europas..., 2009.; EBERHARD—LUBKE, eds., The Plurality of Europe...,
2010. Megjegyzem: Magyarországról senki sem szerepelt ezen a konferencián, Közép-Európából
a fellépők 396-a, vagyis a , majd mi megmondjuk, hogy kell ezt érteni" effektus él ma is, hiszen ha valaki
gazdag, az okos is (Reb Tevje is erről énekel, , ha én gazdag lennék...”).
"1 FRANCOIS-SERRIER, sous la dir. de, Europa..., 2017.; FRANGoIs—SERRIER, eds., The European Way..., 2021.
42 Anakronisztikusan hoz 6ssze emlékezethelyeket emlékező közösségekkel: BAHLCKE-ROHDEWwALD¬
Wünsch, hrsg., Religiöse..., 2013.
#3 BAHLCKE-STÖRTKUHL-WEBER, hrsg., Der Luthereffekt..., 2017.