Oldal 101 [101]
OCR
Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertacidja a Corvinardl - illetve annak időtálló fönmagán túlmutató) tanulságai wos ténet megjelenése előtt, még Johann Friedrich Jugler (1714-1791) kibévitve kiadta — à Guarino-kiadäs kapcsän mar emlitett - Burckhard Gotthelfs Struve (1671-1738) irodalomtörtenetet (Bibliotheca historiae litterariae selecta),*** benne az 1754. évig szóló, a Bibliotheca Corvina ältalam ismert legteljesebb törteneti bibliogräfiäjäval. Ez az öszszefoglaläs, azt hiszem, a Johannes Brassicanus-, Johannes Lomeier-, Julius Pflugk-, majd a Naldo Naldi-szövegek kiadäsa utän a legfontosabb, az elsö, Xystus Schier ältal irott igazi könyvtärtörtenet elött. Ez a könyv azonban szämos, ältalänos, a mai életünkben is jelen lévő kérdést vet fel Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertációja a Corvináról? - illetve annak időtálló (önmagán túlmutató) tanulságai A Krisztus utáni harmadik évezred elején, az Európáról szóló viták kapcsán számos olyan kérdés került elő, amely a történeti diszciplínák művelőit a közösségi és egyéni tudatformák jellegéről alkotott képek újragondolására késztették. Valóban feltehető kérdés — és a válaszadás mentén végzett kutatások eredményei külön, új fejezetet alkothatnak majd művelődéstörténetünkben —, hogy Melchior Inchofer (cca. 1585— 1648),*° David Czvittinger (1675/79-1743),*° vagy éppen Xystus Paulus Schier (1727-1772)"? milyen hovatartozás-tudattal bírtak? Mi motiválta őket arra, hogy megírják a magyar egyház történetét," összeállítsák magyarországi írók életrajzi lexikonat,*** vagy éppen arra, hogy a magyar kirdlynékr6l*® vagy Hunyadi Matyas korának művelődési intézményeiről értekezzenek? Miként írható le a XXI. század elején ezeknek a tudós embereknek a motivältsäga? Azt gondolom - ha csak a välaszadäs első gondolatait akarjuk is megfogalmazni —, nem ärt egy pillantäst vetni arra, hogyan alakultak azok a vitäk, amelyekre iräsunk elsö mondatäban utaltunk. Ezeknek a pärbeszedeknek a hangsúlyai főként a XX. század második felének Európa-valóságából indultak ki. A résztvevők természetesnek vették — nem is nagyon 8 JUGLER-STRUVE 1754, 174-180. 59 SCHIER 1766.; 2. kiadása: SCHIER 1799. 160 Kőszegi, német lutheránus család katolizált gyermeke, aki tanulmányait nem a Magyar Királyságban végezte, jezsuita szerzetes lett, Messinában, majd Rómában élt. Selmecbányai német lutheránus polgárcsalád magyar nemessé emelt tagjának gyermeke, német nyelvterületen több egyetemen tanult, majd Tübingenben dolgozott. Élete utolsó évtizedeit — kifejezett jezsuita ellenvetések miatt — munkanélküliként, nyomorban élte le szülővárosában. Alsó-ausztriai német anyanyelvű polgár gyermeke, iskoláit Pozsonyban, majd Bécsben végezte, életét az ágostonos rendben élte le, főként Bécsben. 463 INCHOFER 1644. Vö. DÜMMERTH 1987a, 155—204. 464 CZVITTINGER 1711. 465 SCHIER 1774a; SCHIER-ROSNACK 1776. 461 462 99
