Seite 100 [100]
Historia bibliothecarum - Historia litteraria
Nem tudjuk, hogy Xystus Schier (1727-1772) választásában (megírta a Bibliotheca
Corvina történetét — ahogy ezt a következőkben részletesen bemutatjuk) mi volt a leg¬
főbb motiváció. Követett egy a saját korára kibontakozó könyvtártudományi szel¬
lemi äramlatot, amely Justus Lipsiustöl (1547-1606), Gabriel Nauden (1600-1653),
Joachim Johann Maderen (1626-1680) és Johann Andreas Schmidten (1652-1726) at
vezetett őhozzá, majd valóban tudományként megjelent Michael Denis (1729-1800)
műveiben? Egyszerűen érdekelte annak a királyságnak a múltja, amelynek egy vá¬
rosában ifjú éveit töltötte? De az is lehet, hogy — ahogy Michael Denis is gondolta
— a Birodalom egységének részeként tekintett egy olyan kutatási témára, amelynek
kidolgozása a közös kultusz építéséhez is hozzájárulhat.
A törökök kiűzése Budáról, és a tény, hogy az ott talált könyvének a katalógusa
1688-ban kétszer is megjelent," majd rövidesen újra, teljes terjedelmében"? — ahogy
említettem —, a tudós világ figyelmét is újra a Bibliotheca Corvina felé forditot¬
ta. A bécsi egyetemen az elveszett könyvtárakról született szakdolgozat (disputatio)
Ignaz Greiner tollából 1729-ben," ami ugyanebben az évben Ignaz Kampmillernek
(1693-1777) köszönhetöen üjra megjelent."" Nem gondolom, hogy ez közvetlenül
függne össze a Habsburg-udvar kulturális politikai törekvéseivel. Az erdélyi szászok
önazonosság-tudatának a megnyilvánulásai közé sem lehet számítani azt a jelenséget,
hogy Jénában, Wittenbergben és Lipcsében számos, a magyar történelemmel, és ezen
belül Mátyás elpusztult könyvtárával kapcsolatos kiadvány jelent meg. Akkor sem, ha
tudjuk, Martin Schmeizel, a brassói születésű jénai és hallei egyetemi tanár? maga is
tartott erről órákat. Wittenbergben az egyetemen Georgius Matthias Bosius (1710¬
1761) tantervébe iktatta a Hunyadi Mátyás udvaráról szóló kurzust, külön a könyv¬
tärröl is tartott 6rakat.* Anna Zbiowska-Migon egy-egy könyvtár vagy a könyvtári
tűzvészek történetének vizsgálatát az egyetemeken a könyvtudományi gondolkozás
kezdeteihez sorolta.?! Ugyanide tartoznak a hasonló témájú — Mátyás gyűjtemé¬
nyének sorsát is érintő — lipcsei kiadványok is. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű
Johann Wilhelm Berger (1672-1751) nyomtatott tantärgyleiräsa (Lehrprogramm)
1748-ból,5 és az általa irt rövid Corvina-könyvtärtörtenet (1750).*° Paul Fabri par
ev mülva Friedrich Borner (1723-1761) vezetésével disputalt, és már önálló kiad¬
ványt szentelt a budai könyvtárnak, ugyancsak Lipcsében." Es az elsö Corvina-tör¬
#8 Prrucıus 1688a; PrLucıus 1688b.
+9 Prrucıus 1703.
450 GREINER 1729.
#1 GREINER-KAMPMILLER 1729.
152 VERÓK 2015.
#3 Bosıus 1748. Sajnos nem ismerünk példányt, bibliográfiákban lásd FRANCKE, ed., Buviana Bibliotheca,
1755, 839.; NAMUR 1838, tome 1., 146.
#4 ZBIowsKA-MIGON 1994, 344.
45 BERGER 1748.
456 BERGER 1750.
457 FABRI-BÖRNER 1756.
98