Seite 85 [85]
Historia bibliothecarum - Historia litteraria
verum etiam magna parte librorum Serenissimi Regis Hungariae Matthiae
Corvini ... locupletatam.”**?
De Lambeck könyvtártörténete és budai utazásának leírása nyomot hagyott a mű
kiadását követő, fellendülő könyvtártani irodalmon is. Először 1669-ben jelent meg
Johannes Lomeier (1636-1699) munkäja de bibliothecis,’®° ebben olyan alapvetö meg¬
ällapitäsokat tesz — összefoglalva a Bibliotheca Corvina addigi szakirodalmät —, amely
adataival tovább élt a következő század végéig. Mivel az 1680-as kiadásban Lomeier
szövege bővebb, a csak az ebben a kiadásban szereplő szöveget cc...:: jelek közé
tesszük (kurziválva).
„Matthias Corvinus Hungariae Rex, filius Johannis Hunniadis belli et pacis
artibus clarus, adhuc adolescentulus auditis aliorum fortibus et praeclaris
factis, adeo accensus fuisse dicitur, ut exultim tripudians, quasi de animi
applausin virtutis stimulos testatus. Praecipuam tamen laudem apud
posteritatem ei peperit cognitio admiratioque doctrinarum omnis generis
singulareque in his propagandi studium. Delectatus maxime historiarum
cognitione, quas ex Graeca Lingva multas in Latinam transfundi curavit,
sui usus causa. <<Praeceptorem habuit Galeottum Martium,*** de quo Iovius
elog. doct. viror. 34.%%>> Didicit studiose multa de stellarum motibus. Doctos
praecipue Mathematum peritos et poetas ad fastigium amplissimorum
honorum evexit. At prae caeteris Johlannem] Regiomontanum®®° tanti
fecit, ut credo eum, eruditorum colloquiorum causa, mensae contubernio
adhibuerit. Non immerito itaque haec inscriptio tumulo ejus addita est <<ab
Antonio Tebaldeo:
Corvini brevis haec urna est: quem magna fatentur
Facta fuisse Deum; fata fuisse hominem. >>
Marmore in hoc Matthias Corvinus situs est quem
Facta Deum ostendunt, fata fuisse hominem.
382 NessEL, Catalogi..., 1690, 173. — ezt mär közölte AıcHer 1676, 148-150., majd erre hivatkozva TorLıus¬
HeEnnin 1700, 119-120.; Torzıus-Hennin 1714, 119-120.
383 LoMEIER 1669; LoMEIER 1680; LoMEIER 1705.
384 Galeotto Marzio (1427-1497), 1461-töl sok idöt töltött a Magyar Kirälysägban.
> Paolo Giovio (1483-1552) Elogia doctorum virorum literis illustrium cimmel sokszor kiadott (de még
ennek más címmel megjelent) művének egyik kiadásában sem találtuk Galeotto Marzio bemutatását
a 34. oldalon. Tartalmilag az idézet korrekt; ezekben a kiadásokban ellenöriztük: Jovıus (Gıovıo) 1556
(Galeottérél: 104-105.); Jovrus (Grovio) 1557 (Galeottérél: 97-98.); Jovrus (Grovio) 1571 (Galeottérél:
104-105.); Jovrus (Grovio) 1577 (Galeottöröl: 90.)
386 Johannes Regiomontanus (Johann Müller von Königsberg, 1436—1376), 1467 és 1471 között élt a Magyar
Királyságban.
83