Oldal 83 [83]
OCR
Historia bibliothecarum - Historia litteraria Mätyäs kiräly könyvtäränak törtenete kialakításától kezdve historia litteraria. Hiszen azért hozták létre, hogy az ókori szövegemlékek egy helyen minél nagyobb számban fellelhetők legyenek. Alapját képezhessék a filológiai munkának, és persze a szövegek kiadásának, elterjesztésének." Könyvtártörténetté akkor vált ez a história, amikor széthullott. Persze igazából aztis meg kellett várni, hogy kialakuljon az a szakma, amit könyvtártörténet-írásnak nevezünk. Ehhez kellett csaknem két évszázad a könyvtárat alapító halála után. Viskolcz Noémi Peter Lambeckről szóló írásaiból?" az is kiderül, hogy a könyvtáros egyik feladata a Császári Könyvtár történetének a megírása volt. Ahogy Viskolcz szövegközléseiből is látjuk, ebben a történetben Hunyadi Mátyás I. Habsburg Miksa (1564-1576) csäszärral azonos rangot kapott. Daniel de Nessel (1644-1699), a k£ziratok katalögusänak revideält közlésekor, Lambeckre hivatkozva többször is jelzi ezt (de Augustissimae Bibliothecae Caesareae Vindobonensis origine...), kiemelve Johannes Cuspinianus (1473-1529) konyvtari tevékenységét: »lanta enim, praeter eximiam facundiam, in Cuspiniano fuit prudentia, fides et tenacitas silentii, ut vigilantissimus Imperator fidissimo illius pectori reconditissima quaeque tuto committere potuerit. Sub hoc itaque plurimum 378 Talán nem érdektelen utalni arra, hogy az egyik első , magyar irodalomtörténeti" kezdeményezés Paolo Giovio nevéhez köthető, aki a jeles gondolkodóról szóló, számtalan kiadásban megjelent munkájában külön fejezetet szentel az uwlíramontanus tudósoknak. Ebben kitér a Hunyadi Mátyás idejétől Nádasdy Tamás sárvári udvartartásának fénykoráig tartó időre, említve néhány nevet is (Jovius (Giovio) 1557, 276-289.; Jovius (Grovio) 1571, 295—304.). További megjegyzésem, hogy a két kiadás magyar vonatkozású adatai azonosak (egyébként változott a megemlített tudósok névsora). 379 ViskoLcz 2006; VıskoLcz 2008; VıskoLcz 2009. 81
