Oldal 83 [83]
Historia bibliothecarum
- Historia litteraria
Mätyäs kiräly könyvtäränak törtenete kialakításától kezdve historia litteraria. Hiszen
azért hozták létre, hogy az ókori szövegemlékek egy helyen minél nagyobb számban
fellelhetők legyenek. Alapját képezhessék a filológiai munkának, és persze a szövegek
kiadásának, elterjesztésének." Könyvtártörténetté akkor vált ez a história, amikor
széthullott. Persze igazából aztis meg kellett várni, hogy kialakuljon az a szakma, amit
könyvtártörténet-írásnak nevezünk. Ehhez kellett csaknem két évszázad a könyvtárat
alapító halála után. Viskolcz Noémi Peter Lambeckről szóló írásaiból?" az is kiderül,
hogy a könyvtáros egyik feladata a Császári Könyvtár történetének a megírása volt.
Ahogy Viskolcz szövegközléseiből is látjuk, ebben a történetben Hunyadi Mátyás
I. Habsburg Miksa (1564-1576) csäszärral azonos rangot kapott. Daniel de Nessel
(1644-1699), a k£ziratok katalögusänak revideält közlésekor, Lambeckre hivatkozva
többször is jelzi ezt (de Augustissimae Bibliothecae Caesareae Vindobonensis origine...),
kiemelve Johannes Cuspinianus (1473-1529) konyvtari tevékenységét:
»lanta enim, praeter eximiam facundiam, in Cuspiniano fuit prudentia,
fides et tenacitas silentii, ut vigilantissimus Imperator fidissimo illius pectori
reconditissima quaeque tuto committere potuerit. Sub hoc itaque plurimum
378 Talán nem érdektelen utalni arra, hogy az egyik első , magyar irodalomtörténeti" kezdeményezés Paolo
Giovio nevéhez köthető, aki a jeles gondolkodóról szóló, számtalan kiadásban megjelent munkájában
külön fejezetet szentel az uwlíramontanus tudósoknak. Ebben kitér a Hunyadi Mátyás idejétől Nádasdy
Tamás sárvári udvartartásának fénykoráig tartó időre, említve néhány nevet is (Jovius (Giovio)
1557, 276-289.; Jovius (Grovio) 1571, 295—304.). További megjegyzésem, hogy a két kiadás magyar
vonatkozású adatai azonosak (egyébként változott a megemlített tudósok névsora).
379 ViskoLcz 2006; VıskoLcz 2008; VıskoLcz 2009.
81