Page 82 [82]
Hungaria - Transylvania - Austria és a Bibliotheca Corvina
Ez számomra azt jelenti, hogy a kortársak meggyőzöttek voltak arról, hogy Bu¬
dán Mátyás könyvtárának egy részét a török megőrizte, és az 1686 után Bécsbe
került. A szomorú valósággal Tollius csak Becsbe Erkezte utän szembesült, ami¬
kor megmutatták neki, milyen állapotban kerültek a kéziratok a császári főváros¬
ba. A díszkódexek helyett poros, sáros, szúrágta papír kéziratokat láthatott. Vi¬
szont a régebben Bécsbe került díszes kéziratok csodálattal töltötték el. Erről
Theodorus Janssonius van Almeloveen (1657-1712) orvosnak írt, ez a negyedik levele
(1687. május 15.):
, Vis curae cultuigue corporis unus et item alter dies concessus, exguo Viennam
veni, cum proximo Lunae die Praefecto Bibliothecae Caesareae, Nesselio,*”
Viro Excellentissimo, literas Reverendi Patris Wolfhi?”° commendatitias
trado, ab eoque, qua erat humanitate, e vestigio in Bibliothecam deducor, tam
veterem Viennensem, quam nuper Buda advectam. Sed, ah! ah! pro sperata
voluptate nec opinum dolorem, pro immenso, quod animo praeconceperam,
gaudio ingentem cepi moerorem. Sallustium hic me integrum inventurum
nonnulla spes lactaverat, quem in Budensi Bibliotheca eruditi quondam
videant: et en! laceras heu! situ, pulvere, vermibus corruptas nullius ferme
precii reperio reliquias! Huccine, Regum Magnificentissime Corvine,
cura Tua atque elegantia cecidit, ut quam immensis sumtibus ac laboribus
collegeras Bibliothecam, tam foedum in modum, tam brevi dissiparetur; ut
nullum tanto Principe dignum superesset volumen! Sed abstersit magnam
hujus doloris partim Caesareae Viennensis Bibliothecae, vere Augustae,
intuitus. In qua tam praestantes inveni, tamque multos Graecos Latinosque,
exaratos manu, Codices, ut iratum mihi Caesarem pati possim, si tali carcere
in trimestre ira illa expiari queat. Aves tamen scire, quid nostri studii manu
scriptorum in Budensi Bibliotheca repererim?”>””
Tollius leveleinek kiadásakor Hennin más, a könyvtári gondolkodás történetében
fontos megjegyzéseket is tett. Ezekről a következő fejezetben teszek említést.
375 Daniel de Nessel (1644—1699), Peter Lambeck utódja a poszton.
376 Nem tudtam azonosítani. Talán Christoph Wolff lutheránus teológus, vagy Christian Wolff (71714),
lelkész, aki filozófusként ismert.
377 "ToLLrus-HENNIN 1700, 99—100.; ToLL1us-HENNIN 1714, 99-—100. Hennin közli — A1cHER 1676, 148¬
150- re hivatkozva — ehhez kötődően a Császári Könyvtárban volt felirat szövegét 1663-ból (ToLLrus¬
HENNIN 1700, 119-120.; ToLLrus-HENNIN 1714, 119—120.). Vö. még NEssEL, Catalogi..., 1690, 173.
80