Oldal 76 [76]
OCR
Hungaria - Transylvania - Austria és a Bibliotheca Corvina Lambeck alapvető könyvtártörténetét ma is használjuk. Az összefoglaló történetírások is hivatkoznak erre a műre. Ezek közül itt csupán a Német-római Birodalom történetét megíró bibliofil jogász, Nicolaus Hieronymus Gundling (1671-1729) sok kiadást megélt művét említem. A 334. és 335. paragrafusban rögzíti Hunyadi Mátyás és III. Frigyes harcait (Krieg mit König Matthias von anno 1479-85 — Eroberung von Wien anno 1485): „Matthias hatte raison zum Kriege. Er differirete in moribus gantz und gar von Friderico III. Bonfinius hat beyder Qualitäten beschriben, und gezeiget, dass sie einander zuwier gewesen. Liv. V. Decad. IV. seiner historie. Bonfinius war ein Historiographus, den Matthias gedungen, der also sein herus[!] war. Er war ein Italiäner; durch seine Gemahlin Beatrix, eine Neapolitanische Princessin, welche ihm viele Italiäner recommendiret hat, hat er ihn kennenlerner. Sambucus, Maximiliani II. Bibliothecarius hat ihn drucken lassen. °* In Ofen legte Matthias eine herrliche Bibliotheck an, welche Bibliotheca Budensis hernach an die Türcken kommen, und etwas haben die Kayserlichen empfangen, da sie Ofen unter Leopoldo einnahmen.** Die Bücher sind alle so gebunden, dass man den Corvinum aussen oder innen siehet. Sambucus war ein gelehrter Ungar, ein grosser Criticus Graecus, latinus, von dem man vieles in Lambecii Commentlariorum libris] ad Bibl[iothecam] Vind[obonensem] lesen kann.”*°° Természetesen tudjuk, hogy önmagában egy ilyen leírás semmi új ismerettel nem járul hozzá ahhoz, hogy a Corvina állományát jobban megismerjük. Ugyanakkor pedig kiemelkedően fontosnak látom abból a szempontból, hogy az öszszefoglaló történeti művekben is megjelenik ez az ismeret. A XVIII. század második felében azután a nagyobb történeti összefoglalások (világtörténelem) már hasznosítják a magyar historia litteraria eredményeit, Bél Mátyás (1684—1749),°°” Johann Georg Schwandtner (1716-1791)°* vagy éppen Kaprinai Istvan (17141785)?" műveit. Ezek közül a következő fejezetben említek néhányat, jelezve a történeti információ terjedésének egyfajta módját. 334 BONFINIUS-SAMBUCUS 1568. 355 1686-ban. 336 GRUNDLING 1732, 958—959. Utal: LamBEcK 1665; LAMBECK 1669. #7 BEL, De vetere, 1718; BEL, Adparatus, 1735, BéL, Notitia, I-IV, 1735-1742. 338 SCHWANDTNER 1746. 399 KAPRINAI 1767. 74
