Oldal 64 [64]
OCR
Hungaria - Transylvania - Austria és a Bibliotheca Corvina Említések arról, hogy maradtak kódexek Budán A második periódusban, a XVI. század végén megszaporodnak az olyan források, amelyek a könyvtár esetleges meglétét, vagy legalábbis nagyobb számú kódexnek Budán való maradását feltételezik (David Ungnad von Sonnegg (1535-1600), Stefan Gerlach (1546-1612), Salomon Schweiger (1551-1622), Reinold Lubenau (1556-1631) etc.)’°* Ehhez a kérdéshez tartozik az a forrasokkal nem igazolt felvetés, amely a horvat helyismereti szakirodalomban bukkant fel, miszerint valamelyik (nem megnevezett) budai pasa a Bibliotheca Corvina egy részét magaval vitte Valpo (Valpovo) várába.?? Ugyancsak kérdés, miként került a Horvát Nemzeti Könyvtárba a Hilarius-corvina.?" Berlász Jenő Istvánffy Miklös (1538-1615) könyvtäränak történetét kutatva," a saját közleményének kiegészítésében, ?"? csak a zágrábi Akadémiai Levéltárban lévő újabb kéziratos kötetről tudott beszámolni,?"? és újabb adatokat közölt a könyvtár sorsára vonatkozóan. leljesen elfogadható logikával felvetette ugyanakkor, hogy a Hilarius-corvina elképzelhetően az Istvánffy család révén került a Draskovichokhoz, és onnan mostani helyére. Ez a momentum mostani könyvünk szempontjából nagyon fontos, hiszen ha igaz, amit a Bibliotheca Corvina utótörténete kapcsán állítunk, akkor Istvánffy Pál vagy a fia, Miklós tudatos kulturális politikai elképzeléseinek egy újabb elemét találtuk meg. Az erős király, mint a török elleni küzdelem záloga, a magyar nemességnek is ideálja volt, csakúgy, mint a kor erdélyi fejedelmeinek. Nem mondható ugyanakkor, hogy a horvát nemzeti öntudat erősödése bármilyen formában kötődött volna a neves gyűjtemény darabjaihoz. Ehhez a dokumentumkörhöz csatlakozik Szamosközy Istvan (1565/1570-1612?) feljegyzése is, amelyet Csapodi Csaba még nem ismerhetett. Ennek a forrásnak a részletesebb bemutatását kutatásmódszertani szempontból is fontosnak tartjuk. Szamosközy István és a Bibliotbeca Corvina erdélyi forrásairól rövid közleményben számoltunk be akkor, amikor Szamosközynek eddig ismeretlen történetfilozófiai munkáját sikerült felfedezni." A szerző ebben az ars hiszorica műfajba tartozó írásában összehasonlitja Antonio Bonfini (1434-1503) és Giovanni Michele Bruto (15171592) magyar történeti munkáit módszertani szempontok szerint." Szamosközy azért írta ezt a művét, hogy Báthory Zsigmond (1572-1613) fejedelemnek rámutas268 Vo. Csapont 1984, 47-48. 2% HocH-Kunac 1876, 24-25. 2 De sancto Trinitate, Zagreb, R 4071 271 BervAsz 1961. 22 BervAsz 1974. 23 A zágrábi kódex szövegeinek értelmezéséről lasd BaLAzs M—Mownox 1987. 274 BaLtAzs M.—Monok 1986. 275 BatAzs M.-Monox-Tar 1992. 62
