Oldal 64 [64]
Hungaria - Transylvania - Austria és a Bibliotheca Corvina
Említések arról, hogy maradtak kódexek Budán
A második periódusban, a XVI. század végén megszaporodnak az olyan források,
amelyek a könyvtár esetleges meglétét, vagy legalábbis nagyobb számú kódex¬
nek Budán való maradását feltételezik (David Ungnad von Sonnegg (1535-1600),
Stefan Gerlach (1546-1612), Salomon Schweiger (1551-1622), Reinold Lubenau
(1556-1631) etc.)’°* Ehhez a kérdéshez tartozik az a forrasokkal nem igazolt felve¬
tés, amely a horvat helyismereti szakirodalomban bukkant fel, miszerint valamelyik
(nem megnevezett) budai pasa a Bibliotheca Corvina egy részét magaval vitte Valpo
(Valpovo) várába.?? Ugyancsak kérdés, miként került a Horvát Nemzeti Könyvtár¬
ba a Hilarius-corvina.?" Berlász Jenő Istvánffy Miklös (1538-1615) könyvtäränak
történetét kutatva," a saját közleményének kiegészítésében, ?"? csak a zágrábi Aka¬
démiai Levéltárban lévő újabb kéziratos kötetről tudott beszámolni,?"? és újabb ada¬
tokat közölt a könyvtár sorsára vonatkozóan. leljesen elfogadható logikával felvetette
ugyanakkor, hogy a Hilarius-corvina elképzelhetően az Istvánffy család révén került
a Draskovichokhoz, és onnan mostani helyére. Ez a momentum mostani könyvünk
szempontjából nagyon fontos, hiszen ha igaz, amit a Bibliotheca Corvina utótörténete
kapcsán állítunk, akkor Istvánffy Pál vagy a fia, Miklós tudatos kulturális politikai
elképzeléseinek egy újabb elemét találtuk meg. Az erős király, mint a török elleni
küzdelem záloga, a magyar nemességnek is ideálja volt, csakúgy, mint a kor erdélyi
fejedelmeinek. Nem mondható ugyanakkor, hogy a horvát nemzeti öntudat erősödé¬
se bármilyen formában kötődött volna a neves gyűjtemény darabjaihoz.
Ehhez a dokumentumkörhöz csatlakozik Szamosközy Istvan (1565/1570-1612?) fel¬
jegyzése is, amelyet Csapodi Csaba még nem ismerhetett. Ennek a forrásnak a részle¬
tesebb bemutatását kutatásmódszertani szempontból is fontosnak tartjuk.
Szamosközy István és a Bibliotbeca Corvina erdélyi forrásairól rövid közleményben
számoltunk be akkor, amikor Szamosközynek eddig ismeretlen történetfilozófiai
munkáját sikerült felfedezni." A szerző ebben az ars hiszorica műfajba tartozó írásá¬
ban összehasonlitja Antonio Bonfini (1434-1503) és Giovanni Michele Bruto (1517¬
1592) magyar történeti munkáit módszertani szempontok szerint." Szamosközy
azért írta ezt a művét, hogy Báthory Zsigmond (1572-1613) fejedelemnek rámutas¬
268 Vo. Csapont 1984, 47-48.
2% HocH-Kunac 1876, 24-25.
2 De sancto Trinitate, Zagreb, R 4071
271 BervAsz 1961.
22 BervAsz 1974.
23 A zágrábi kódex szövegeinek értelmezéséről lasd BaLAzs M—Mownox 1987.
274 BaLtAzs M.—Monok 1986.
275 BatAzs M.-Monox-Tar 1992.
62