Oldal 48 [48]
Hungaria - Transylvania - Austria és a Bibliotheca Corvina
tette nemcsak a szellemi áramlatokat befogadó intézmények, hanem alkotó műhe¬
lyek működését is. Olyanokét, amelyeket ismertek voltak a kor Európájában, és ame¬
lyek a kortársak? és az utókor?" szemében joggal emelkedtek az észak-itáliai, a bécsi
vagy a Duna menti városokéival azonos rangra. Hunyadi Mátyás?" uralkodásának
idején újrakezdte működését a Luxemburgi Zsigmond császár és király (1387—1437)
által alapított budai egyetem, könyvmásoló műhely működött, 1473-ban megjelent
a könyvnyomtatás (megelőzve e téren Angliát). A királyi udvarban, de a főurak és
a főpapok környezetében is számos itáliai, bécsi, germániai, cseh, horvát humanista
művész és tudós versengett azért, hogy alkothasson, "" hogy lehetőséget kapjon egy¬
egy symposiumon való részvételre, illetve arra, hogy bejuthasson a korszak egyik leg¬
nagyobb euröpai könyvtäräba, a budai kirälyi udvarban alapitott Bibliotheca Corvinaba.
Ez a könyvtár vált a későbbiekben a magyarországi művelődés egyik leggyakrabban
említett szimbólumává. Látni fogjuk, hogy a XVI-XVII. szazadban a Aungarus-tudat
eleme volt, a XVII-XVIII. században a magának közös birodalmi kultuszt építő
osztrák udvar és művelődéspolitika, de az erdélyi fejedelmi központ is számolt vele.
Ugyanígy az universitas Saxonum, ha másért nem is, azért, hogy a saját kulturális tel¬
jesítményét egyenrangúnak tekintse a Nagy Királyéval, és ezt a székely — szerintük
— tudatlanok számára nyilvánvalóvá is tegyék. A XVIII. század utolsó harmadától,
a XIX. század elejétől kezdődően azonban a magyarságtudat egyik biztos elemévé vált.
A Habsburg-udvar ekkor már , csak" a kiegyezést kereső vagy éppen bosszantani szán¬
dékozó politikai cselekvésében használta eszközként a gyűjtemény egyes egységeit.
Azt gondolom, hogy a XXI. század elején immáron az európai Közös Piacon belül
önmagát nemzetállamként megtartani akaró Magyarország is törekszik arra, hogy
hangsúlyt nyerjen a nemzetközi párbeszédben ennek a könyvtárnak a létezése mint
olyané, amely hozzájárult a közös európai örökség megőrzéséhez, a hagyomány isme¬
retének a fenntartásához. A könyvtáros értelmiség is a Bibliotheca Corvina és a grof
Széchényi Ferenc alapitotta Bibliotheca regnicolaris szellemi rokonságát emeli ki. —
Nézzük tehát ennek a könyvtárnak az alapító uralkodó halála utáni sorsát!
213 NALDINUS (ed. ÁBEL) 1890, 267.
2 BaALocnH J. 1940, I, 525.
215 Vö. Hoenscu 1998; Kusinyi A. 2001; EnceL P. 2001, 249-307.
216 Bıarostocki 1976; FEVER-TöTH 1990; Jankovics-KLanıczay T., ed., Matthias Corvinus..., 1994;
DaCosta Kaurmann 1995, Marosı 1996.
46