Oldal 40 [40]
Nyomtatott könyvek a Corvinában - corvinákra alapozott könyvkiadás
Vagyis csupán a szöveg olvasata, amivel a ,vulgata" kiadás készítője szolgálatot tett,
a szövegrészek rendje és a szöveg értelmezése az életműben, nem megfelelő a kiadás¬
ban. Igazából a szövegkiadás alapja volt Carolus Halm szerint rossz minőségű — ezt
egyébként a legtöbb corvináról állítják a modern kritikai kiadások szerzői -, így ő egy
párizsi kéziratra alapozza az ediziót. A következő kritikai kiadásban Franciscus Pauly
már rögzíti a bécsi kódexet, mint amely alapján Brassicanus dolgozott, igaz, nem
emliti a k&zirat provenienciäjät.'°
Brassicanus leírása a Budán látottakról már a XVII. század második felétől eltűnt
a szövegfilológiai apparátusokból. Feltűnt ugyanakkor a könyvtártani szöveggyűjte¬
mények részeként (Joachim Johann Mader (1626-1680)),’” illetve a historia litteraria
történetének lapjain — igaz, itt általában csak idézik vagy említik."
A Salvianus-szövegkiadás történetével kapcsolatos megállapításainkat azzal zárjuk,
hogy a mű (De gubernatione Dei) első magyar fordítása a Győri Papnevelde diákjainak
fordításában jelent meg 1862-ben." A fordítók könyvészeti ismeretei nem voltak ép¬
pen alaposak - szerintük az első francia fordítás 1825-ben jelent meg"" —, de ismerik
a legtöbb XVI-XVII. századi alapvető megjelenését a műnek:
, Reánk magyarokra nézve érdekes, hogy az , Isten világkormányzatáról" irt
nyolc könyvnek első kiadásához a kéziratot Brassicanus, Mátyás királyunk
világhírű könyvtárából nyerte; megjelent Baselban 1530-ik évben. Fönnma¬
radt összes munkáit Pithoeus Péter!" rendezte és bocsátotta először sajtó alá
Párisban 1580. Minden kiadás között legismertebb Baluzius Istváné."? Meg¬
jelent ily cím alatt: Sanctorum presbyterum Salviani Massiliensis et Vincentii
Liriensis""? opera. edlidit] Steph[anus] Baluzius. Paris, 1663, 1669, 1684.
Bremae 1688. Venetiis 1728. mind nyolcadrét; Pedeponti 1743. 4-rét.”!”*
Ez a megjegyzés nem a nemzeti büszkeségtől duzzadó tudás kifejezése. Roppant
érdekesnek, és a magyar egyházak, a papi értelmiség gondolkodástörténete szem¬
pontjából fontosnak látom ugyanakkor azt, hogy a győri Szent Imre Egylet tagjai
Salvianus püspök gondolatvilágát aktualizálják saját koruk viszonyaira, és eljárásuk
166 SALVIANUS (ed. PAuLy) 1883, VIIII.
167 BRASSICANUS (ed. MADER) 1666, 135—143.
168 Lásd például a Friedrich Boltz wittenbergi disszertációjáról írtakat: Borrz—BERGER 1717, 177-178.;
Borrz 1717, 177-178.
19 SALVIANUS 1862.
7 SALVIANUuS 1862, XV.
171 Pierre Pithou (Pithoeus, 1539-1596).
12 Etienne Baluze (1630-1718).
Vincent de Lerins (Lerini Szent Vince, V. század).
14 SALvIANUS 1862, XXX.
38