Seite 23 [23]
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában
szul? Valamennyit biztosan. Azt azonban nem tudjuk, hogy magyar kódex került
volna a gyűjteménybe. Nehezen hihető azonban, hogy egy ideális humanista gyűjte¬
ményben ne tűntek volna fel ezen a — latin és görög műveltségű humanisták számára
— egzotikus nyelven írt művek. Ugyanígy nem kizárhatók a szláv nyelvűek sem. Nem
hihető, hogy Csehország és Szilézia meghódítója csak latin nyelvű könyveket hozott
el az elfoglalt udvarokból, különösen akkor, ha tudjuk, a cseh nyelvű kultúra a huszi¬
tizmusnak sokat köszönhet (az első nyomtatványuk is cseh nyelvű volt).
Az idejét háborúzással, államügyekkel és reprezentációval töltő uralkodónak sok
ideje nem maradt az olvasásra. A díszítés, a képi megjelenítés a gyorsabb megértést,
a szöveg illusztrálását szolgálta. Emellett számos esetben többletjelentést hordozott,
amelyet a mai kor embere nem is tud dekódolni. Bármennyire is szoros ikonográfiai
program alapján díszítettek egyes műveket, annak értelmét a király bizonyára csak
magyarázattal értette meg, nem magától értetődő módon, jóllehet — ahogy a kortár¬
sai — Mátyás is sokkal több ikonográfiai utalást megértett, mint amennyit kódexeinek
mostani, kései értelmezői.? Sajnos az egyetlen megmaradt díszes kortárs históriát
tartalmazó nyomtatvány (Thuróczy János krónikája) vitatott corvina-példány." Így
nehezen tudnánk azt a módszert követni Mátyás képolvasásának megítélésében,
mint amelyet Laetitia Le Guay kiváló monográfiája alkalmazott a burgundiai herce¬
gek generációi által használt Philippe de Commynes- és Jean Froissart-kéziratok képi
világa elemzésénél." Biztos azonban az, hogy a kép és a szöveg viszonya a könyv¬
nyomtatás előtti időszakban más volt, mint a Gutenberg-korszakban. A nyomtatott
könyv a képi világot háttérbe szorította, másfajta olvasási és megértési felkészültséget
igényelt. A képek gyakran értelmezték, illetve többletjelentéssel látták el a szöve¬
get. Mivel számos esettanulmány elemzi ezt a jelenséget az ókori szerzők kiadásai
kapcsán," ezek ismeretében nem lesz felesleges a fennmaradt corvinák ikonográfiai
újraértékelése sem. Ebből pedig nem hiányozhat az olvasástörténeti megközelítés.
Az uralkodó könyvhasználatának megítélésekor szembe kell nézni azzal a kérdéssel is,
hogy a Mátyás uralomra jutása körüli időkben feltalált új művészet (könyvnyomtatás)
első termékei milyen mértékben voltak jelen a könyvtárban. Ezt a szembenézést a kö¬
vetkező fejezetben végezzük el. A mostani gondolatmenet végén azonban visszauta¬
lok a bevezetőnkben feltett kérdésre: valóban Mátyás király könyvtára volt a legszebb
és a legnagyobb könyvtár Európában a XV. század második felében? Nem túlzás, ha
azt mondjuk: elképzelhető.
52 Vö. Vorr 2006 olomouci ősnyomtatványokat bemutató tételeivel.
5 A képek és a szöveg viszonyáról az olvasásban, vö. OscHeMa 2005, 177-192. Legújabban a témát egy
monumentális tanulmánygyűjtemény foglalja össze: KUPFER-CoHEN—CHAJES, eds., Visualization of
Knowledge, 2020.
54 OSZK Inc. 1143.: Firz 1937; MAtyusz 1967.
5° Le Guay 1998.
56 Vö. STACKMANN 1967.
21