Seite 21 [21]
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában
lán, a spanyol, az angol vagy éppen a flamand irodalmi emlékek lényegesen nagyobb
arányban voltak jelen a XV. századi királyságokban, mint Magyarországon a ma¬
gyar. Ugyanezt mondhatjuk el a kisebb német fejedelmi könyvtárakról is, a német
nyelvű történeti vagy lovagi (Riztergeschichte) irodalom arányáról a latinnal szemben.
Szorosan összefügg ez a jelenség az egyes országok polgárosodási szintjével, illetve
azzal, hogy az uralkodói udvar mennyire kötődött műveltségében valamelyik nem¬
zeti nyelvű kultúrához. A francia nyelv domináns szerepe Burgundiában, a Német¬
alföldön és Angliában (a normann hódítás után) magától értetődő. Érdekes módon
a flamand középkori irodalom értékeire is majd csak a spanyol helytartók figyelnek
fel, és II. Fülöp spanyol királyként szervezetten az északi (elszakadt) területekről is
vásároltatta magának az ott kidobásra ítélt kódexeket.
A Bibliotheca Corvina egykori állományáról alkotott képünk nem teljes, de számos, jól
használható ismerettel rendelkezünk." Bizonyos, hogy teljesen korszerü bibliotheca
gyűlt össze a budai udvarban. A középkori standard művek — enciklopédiák, a sko¬
lasztikusok munkái stb. — mellett elsősorban a késő antik egyházatyák írásai voltak
jelen, azután az ókori auktorok, közöttük a frissen felfedezett és lefordított, de ere¬
deti nyelvű görögök is, valamint a kortárs humanista irodalom.? Taddeo Ugoleto,
Mátyás könyvtárosa? kezdeményezésére a firenzei Naldo Naldi dicsőítő költeményt
írt a könyvtárról. Ebben felsorolt sok könyvet, azonban abban nem lehetünk biz¬
tosak, hogy valóban általa Budán látott kódexekről van-e szó, valaki (legnagyobb
valószínűséggel az őt felkérő Taddeo Ugoleto) beszámolt-e neki a Budán látottakról,
vagy egyszerűen a humanista panegyricus műfajnak megfelelően bemutat egy ideá¬
lis könyvtárat," amelynek eszméjét a konkrétumokon túlmenően is megfogalmaz¬
za a kortárs humanistáknak. Egy ilyennek a XV. századi uralkodók közül leginkább
Hunyadi Mátyás gyűjteménye felelt meg. A berendezés firenzei mesterek műve volt;
a szövegben leginkább egy XV. századi fejedelmi szudio/lo értelmezése rejlik. Ezekben
a studiolókban a könyveken és képeken kívül még természeti furcsaságok (kitömött
ritka állatok, kőzetek stb.) is megtalálhatók voltak. A könyvtár a budai palota legszebb
részét alkotta, mert Naldi szerint így fejezte ki a tudás magasabbrendűségét."" Az egy¬
kori valóság nehezen körvonalazódik a későbbi, kevésbé humanista szándékú tudó¬
sításokból. Valószínű, hogy nem is egy, hanem két terem volt a könyvek reprezentatív
tárháza (legalábbis Oláh Miklós kettőről írt); a falakat (mennyezeteket) freskók díszí¬
tették, az ábrázolásokat feliratok értelmezték." A könyvtár a palota ama teremsorához
| Csapopt 1973; Vo. Mixó 2002.
2 Karsay 1991.
8 Vö. Arró 1781.
44 NALDIUS (ed. ÁBEL) 1890.
35 De laudibus Augustae Bibliothecae, Torun, KsigZnica Miejska im. Kopernika, Cod. Lat. R. Fol. 21. 107.
Csapont 1973, No. 435.
46 Karsay 2002, 37-53; Lasd Natpwus (ed. Asst) 1890, 267.
47 Batoeu J. 1966, I, 62-65.
>
19