Page 19 [19]
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában
dós humanista könyvtárak is, általában a tulajdonos halála előtt vagy utána azon¬
nal, intézményi gyűjteményeket gazdagítottak. Nagyon kevés többgenerációs tudós
könyvtárról tudunk. Jó példa a változások nyomon követésére Firenze."
De lépjünk közelebb az észak-itáliai fejedelmi könyvtárak történetéhez! A milánói
hercegi család, a Sforza páviai nagy könyvgyűjteményének?? kialakítása a XIV. szá¬
zadban kezdődött, sok könyv a Viscontiakkal való házasság révén került a családhoz.
A könyvtár a XV. század első harmada végére elérte a csaknem 1000 kötetes nagyságot
(1426-ból maradt fenn katalógus), és ez nem igazán változott a XV. század folyamán,
hiszen a több uralkodói családdal rokoni kapcsolatba kerülő Sforzák lányai hozománya¬
képpen apasztották is a gyűjteményt. Így kerültek Bécsbe azok a kódexek, amelyeket
Bianca-Maria Sforza vitt magával, amikor 1494-ben az özvegy I. Miksa császár felesége
lett. A páviai gyűjtemény azonban XII. Lajos francia kiräly (1498-1515) hadi sikereinek
köszönhetően (az itáliai háború: 1499-1513) jelentős részben Párizsba került, komolyan
gyarapítva a francia királyi könyvtárat kialakító I. Ferenc (1515—1547) gyűjteményét.
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt az Este család központi udvartartása Ferrarában
volt. Az itteni könyvtár Ercole d"Este idején, 1495-ben 512 kötetet számlált, szá¬
munkra talán furcsa módon többségében olasz nyelvű kódexet."
A Mátyással kortárs európai udvarok könyvtárairól szóló áttekintésben külön fejezet
illeti meg a Medici családot. Cosimo Medici 1428-ban még csak 63 kötetes könyv¬
tárat tudhatott magáénak, igaz, ebben volt már Dante- és Boccaccio-mű is, ola¬
szul. 1444-ben a családi könyvtárat nyilvánossá tették (Biblioteca Medicea Pubblica),??
a San Marco domonkos kolostorban helyezték el; ide hozták a firenzei humanista
Niccolö Niccoli — halálakor, 1437-ben a Santa Maria degli Angeli templomban el¬
helyezett — kódexeit is.? A Medici család ezután újabb könyvtárat épített (Biblioteca
Medicea Privata), amely Lorenzo Medici élete végén 1019 kötetet számlált. 1494-ben
ezeket a könyveket is nagyobbrészt a San Marco-kolostorban helyezték el, így annak,
1499-ből ránk maradt katalógusa szerint, 1232 kötete volt. A mai Biblioteca Medicea
Laurenziana a XVI. században alakult ki, a család újabb könyvei, a San Marco- és
a Santa Maria del Fiore-templom könyvtárainak egyesítésével." A San Marco-kolos¬
torban mar a XV. szazad 50-es éveiben kialakitottak a Bibliotheca Latina és a Bibliotheca
#4 Bec 1984.
32 PELLEGRIN 1955.
33 BERTONI 1903; itt az 1495. évi katalogus: 235-252.; Mitano E. 1997.
34 ULLMANN-STADLER 1972.
35 Garin 2000.
36 Moranoını 1986; Lenzunt, a cura di, A//’ombra del lauro, 1992; FaBBri-TACcoNI, a cura di, 1 libri del
Duomo di Firenze, 1997.
17