Oldal 18 [18]
OCR
A Bibliotheca Corvina a kortárs gyűjtemények sorában és külön kódexbe foglalták, hogy az úton is olvashassa.? (Ez a ma Pármában őrzött corvina.") Miért fordították latinra a szöveget? Bizonyára azért, hogy gyakorolja a nyelvet, hiszen a férjével és annak nem itáliai környezetével latinul beszélgethetett. A francia királyi gyűjtemény tényleges megalapítója — könyvtár mint intézmény — V. Karoly kirdly (1364-1380) volt.27 O vincennes-i, fontainebleau-i, Beauté-sur-Marne-i, illetve a Cité királyi palotájában elhelyezett könyveit a Louvreban gyűjtötte össze (1368), katalogizáltatta és gyarapította tovább. Műve VI. Károly uralkodäsa vegere (1380-1422), vagyis a XV. század elejére elpusztult, a könyvtár széthullott. Az újjászervezést éppen a Hunyadi Mátyással kortárs uralkodók kezdték, így a szakirodalomban kevéssé értékelt XI. Lajos (1461-1483), majd VIII. Károly (1483-1498). A XVI. század első felében I. Ferenc szervezte azután valóban nagy gyüjteménnyé. A gyönyörűen illusztrált históriák, hórás könyvek, régi és kortárs irodalom ebben a könyvtárban is csaknem teljes egészében franciául volt meg. Anglia Mátyás uralkodása idején a Lancaster és a York házak közötti háborúban pusztult („rözsäk häborüja”), VII. Henrik (1484-1509), az első Tudor uralkodó sem éppen magas udvari kultúrájáról volt ismert. A családnak voltak könyvei, de főként francia és angol historikus és jogi kéziratok (a napi vallásgyakorlat könyvei mellett). Nem is beszélhetünk ebben a korban királyi könyvtárról Angliában.?? A nemzetközi szakirodalomban — az olaszországiban is — több vélemény fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy Mátyás itáliai példákat követett-e a könyvtár kialakításakor vagy fordítva, számos esetben a magyar király adott példát, amelyet próbáltak a fejedelmi családok követni." Valamennyi városállam uralkodójának reneszánsz udvartartása volt a korban, ennek köszönhetően a XIV. század közepétől kezdve számos jelentős családi gyűjteményről maradt fenn katalógus, 100—600 tétellel (ritkán volt több könyvük). A XV. század második felére persze nagyon sok értelmiségi, kereskedő polgár bírt kisebb könyvgyűjteménnyel. A magánkönyvtárak tematikus és a nyelvi összetétele Mátyás koráig úgy változott, hogy az olasz nyelvi olvasmányok (ókori szerzők fordításai, kortárs humanista szerzők művei, történelem, szépirodalom, valamint a vallásos élet háttérolvasmányai, mint a szentek élete, beszédgyűjtemények) a nagyobb részt alkották a gyűjteményben. Érdekes módon még a vezető humanisták esetében is. A latin és — a XV. század közepétől dinamikusan növekvő számú — görög kéziratok a szerzetesrendek, illetve a templomok könyvtáraiban halmozódtak. A tu25 Carara-LAzAr I. D.-Vicu E. 2006. 26 Csaponı 1973, Nr. 228; hasonmás kiadása: CARAFA 2004. 27 AvrıL-LAFAURIE, ed., La librairie de Charles V., 1968. 28 BLocH 1989, 311-331. 39 A folyamatról, ahogy kialakult az angol királyi könyvtár, lásd GENET 2009. 30 Az itáliai könyvtárakról röviden lásd BorTasso 1984. 16
