Oldal 12 [12]
OCR
Előszó: Egy könyvtár - többféle kultusz függetlenül -, felbukkan a hollós király neve és a Corvina. Históriákban, útleírásokban, történeti kronológiában, vagy éppen a napi vallásgyakorlatot segítő prédikációgyűjteményekben. De legfőképpen a tudományos szövegkiadásokban. Olyanokban, amelyek jobb — egyre több kéziratra támaszkodó — ókori zexzusokat adtak közre. Így jutunk el a XVIII. századi tudományos kutatásokig, amelyekben összekapcsolódott a historia litteraria, a historia bibliothecarum és a historia Hungariae tematikája. Elkezdödött a Bibliotheca Corvina történetének a kutatása is. Kiadták Naldo Naldi (1436— 1513) kortärs könyvtärleiräsät, Johannes Alexander Brassicanus (1500?-1539) és Oläh Miklös (1493-1568) kôzelkortärs megemlékezését. Szämba vették az egyes kódexek történetének forrásait, ahogy a Magyar Királyság históriájának a kutatása is forrásalapokra helyeződött. Így született meg a Corvina első komolyabb története, Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertációja 1766-ban. A Corvina szimbólumává lett a magyarországi értelmiségiek által egyre inkább követelt országos könyvtárnak, vagy, ahogy hamarosan nevezték, a nemzeti könyvtárnak. A Corvina, amely a XV. századtól a bungarus-tudat része volt, egyre inkább a magyarságtudat egyik alappillére lett anélkül, hogy a Magyar Királyságban élő népek bármikor is feladták volna azt a gondolatot — teljes joggal —, hogy ennek a nagyszerű könyvtárnak a története az ö histöriäjukat is fenyesiti. Meggyözödesem, hogy a Bibliotheca Corvina histöriäja — sorsa, küldetése és végzete — valódi, igazi európai történet. 10
