Oldal 12 [12]
Előszó: Egy könyvtár - többféle kultusz
függetlenül -, felbukkan a hollós király neve és a Corvina. Históriákban, útleírások¬
ban, történeti kronológiában, vagy éppen a napi vallásgyakorlatot segítő prédikáció¬
gyűjteményekben. De legfőképpen a tudományos szövegkiadásokban. Olyanokban,
amelyek jobb — egyre több kéziratra támaszkodó — ókori zexzusokat adtak közre. Így
jutunk el a XVIII. századi tudományos kutatásokig, amelyekben összekapcsolódott
a historia litteraria, a historia bibliothecarum és a historia Hungariae tematikája. Elkez¬
dödött a Bibliotheca Corvina történetének a kutatása is. Kiadták Naldo Naldi (1436—
1513) kortärs könyvtärleiräsät, Johannes Alexander Brassicanus (1500?-1539) és
Oläh Miklös (1493-1568) kôzelkortärs megemlékezését. Szämba vették az egyes
kódexek történetének forrásait, ahogy a Magyar Királyság históriájának a kutatása
is forrásalapokra helyeződött. Így született meg a Corvina első komolyabb története,
Xystus Paulus Schier (1727-1772) disszertációja 1766-ban. A Corvina szimbólumává
lett a magyarországi értelmiségiek által egyre inkább követelt országos könyvtárnak,
vagy, ahogy hamarosan nevezték, a nemzeti könyvtárnak. A Corvina, amely a XV.
századtól a bungarus-tudat része volt, egyre inkább a magyarságtudat egyik alappil¬
lére lett anélkül, hogy a Magyar Királyságban élő népek bármikor is feladták volna
azt a gondolatot — teljes joggal —, hogy ennek a nagyszerű könyvtárnak a története
az ö histöriäjukat is fenyesiti. Meggyözödesem, hogy a Bibliotheca Corvina histöriäja
— sorsa, küldetése és végzete — valódi, igazi európai történet.
10