Oldal 9 [9]
OCR
Eloszo: Egy konyvtar - tobbfe e kultusz Napjainkban, 2022-ben egyre gyakrabban elhangzó kérdés, hogy ,mi végre is egy könyvtár?". Sokan azok közül, akik azt gondolják, az emberiség fejlődik, különösen értetlenül állnak a felhalmozott könyvek kilométernyi sorai előtt, nem tudván, hogy a digitális könyvtár is könyvtár, és persze azt sem tudják, hogy még sokat kell várni arra, hogy az emberiség írott öröksége a numerikus világ részévé váljon. Az emberiség még ekkor sem fog fejlődni, de legyen elég annyi, hogy a technika igen. Mire jó egy digitális könyvtár? Arra, amire a létrehozó érdekei használni tudják. Lehet közvetlen haszna, amit még a könyvelők is értelmezni tudnak. Lehet olyan hasznosulása is, amit csak a közgazdászok látnak. Mindig lesznek olyanok is azonban, akik számára a kérdés feltevése értelmetlen, ők úgy tudják, hogy egy könyvtár - lett légyen volt és legyen bármilyen is a történelemben — magától értetődő módon (eo ipso) hasznos, hiszen ilyen a természete. Akkor is hasznos, ha szorgosan olvassák, ha használják az anyagát, és még akkor is, ha ez a használat messze túlmutat azon, hogy az egyes darabjait kézbe veszik, letöltik, szövegbányászat alapjává teszik. Még azoknak az emlékezetét is megőrzik, akik sok szempontból nem érdemlik meg, és azokét is, akik nagyon nem akarják, hogy megőrződjön. Emellett a mai világban is léteznek olyan könyvtárak, amelyek presztízsgyűjtemények, és vannak olyan könyvek, amelyek kifejezetten értékállók, a pusztán manipulált , értékvilágban" — sokan ezt gazdálkodásnak nevezik — pénzügyileg is jó befektetésnek elfogadottak. Ha Hunyadi Mätyäs (1443-1490) magyar kiräly könyvtärät, a Bibliotheca Corvinät tekintjük, hasonló kérdések mentén is követhetjük történetét. Miért és miként hozták létre azt a gyűjteményt, amely végül a Magyar Királyság (a maiaknál nem feltétlenül
