Page 104 [104]
OCR
DÉR CSILLA ILONA bármiféle szövegrész kiemelése nélkül); kontextust sem adtam meg, mert arra is kíváncsi voltam, milyen (tipikus) nyelvhasználati színterekhez és műfajokhoz kapcsolják őket az interjú alanyai. Előzetesen a következő kérdéseket mutattam meg a diasorban: e Láttak-e már ilyen mondatokat? Milyen szituáció(k)ban, ki(k)től? e Ha igen, nyelvileg elfogadhatönak/grammatikusnak tartjäk-e őket? e Ön használ ilyen/hasonló mondatokat? Hol, kivel? Mi a véleménye róluk? (14a) Hogy te mekkora egy paraszt vagy! (14b) Hogy mekkora egy paraszt vagy! (15a) Hogy milyen kedves ez a teremtés! ( ( x x 15b) Hogy ez a teremtes milyen kedves! 16a) Hogy ezek hogy el vannak szállva maguktól! (16b) Hogy hogy el vannak ezek szállva maguktól! A hallott példákhoz hasonlóan, tehát tíbpusukban azonos, de eltérő elemekből álló mondatokat használva a (14), (15) és (16) példák a névmás hogy kötőszó utáni vagy attól eltérő szórendi helyzetét exponálták. (17a) Hogy de ellátnám ennek a baját! (17b) Hogy ennek de ellátnám a baját! (18a) Hogy Pisti de el van szontyolodva... (18b) Hogy de el van Pisti szontyolodva... A (179-es és (18)-as variációi a de-nek hogy utáni fokozó partikulaként való használatát tesztelik. (19a) Hogy hogyan tudsz még ilyenkor is aludni? (19b) Hogy hogy tudsz még ilyenkor is aludni? A (19)-es változatai a hogyan kérdőszó két (hosszú és rövid) változatának hogy utáni megjelenését példázták, az utóbbi elfogadottságának mértéke volt elsősorban kérdéses. (20a) Hogy válaszoljak Önnek: ez igazságtalan. (20b) Hogy a lényegre térjek: rajongok a mondattanért. A (209-as esetek metanyelvi reflexiók inszubordinált megjelenítései, az ezek írott nyelvbeli megjelenésével kapcsolatos attitűdökre voltam kíváncsi. A fókuszcsoportos interjú harmadik etapját egy minimálpáros vizsgálat képezte: az alábbi mondatokat ((21)—(28)) felolvastam a beszélgetés résztvevőinek, és elsősorban a hogy kötőszós változat lehetséges funkciójára kérdeztem rá. Másodsorban a már fentebb is látott névmási elemet tartalmazó változathoz képest megfigyelhető különbségekre ((21) és (22)), illetve az átkok kétféle igemódjához való viszonyulásra. Látható, hogy a vizsgált inszubordinált mellékmondatok zömének létezik nem függetlenedett változata is ((21)—(23), (25)—(28)). z * 102 +
