Page 95 [95]
OCR
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG Barth Jézus Krisztusban kijelentett szépségével teljesen szemben áll. Ugyanakkor Barth a KD II/1-ben megfogalmazott Isten dicsőségéről szóló fejtegetéseiben, a Szentháromságban megjelenő tökéletes dicsőség teológiai valóságának analógiájaként mutat rá a világi valóságban megjelenő szépségre is, erre az analogia gloriae általi szépségre viszont a háromság Fiú általi kijelentését övező doxológia miatt nehéz ráismerni." Így Balthasar fejtegetései Andrew Dunstan szerint éppen ezt a felismerést vétik el, ugyanakkor ezen tanulmány keretein túl érdemes megemlítenünk, hogy a sajátosan katolikus szempontok szerint orientálódó Balthasar teológiai esztétikája és Emil Brunner teremtési rendeket is beépítő teológiája további kutatási lehetőségeket rejt magában. Békési Sándor a teológiai esztétikájának a Megaláztatás — a szép rútsága című fejezetében unikális posztbarthiánus álláspontra helyezkedve, Barth teológiáját meghaladva építi be Brunner kultúráról, Rüdiger Safranski filozófiai és Paul Tillich teológiai gonosz fogalmáról alkotott elméletét, valamint Luther theologia crucisának teremtésben megnyilvánuló szépségét. Moltmannt követve azonban hű marad a barthi teológia megváltáskoncepciójához, mely szerint az igaz emberség válik elérhetővé Krisztusban." Békési így Isten szépségére az ő művében (ergon) mutat rá, ezzel integrálva a lutheri teológiai esztétikát, továbbá pedig azt is megállapítja, hogy az igazi művészet leleplezi az illúziót, ahogyan azt az Ige alázatos testet öltése teszi a véres kereszthalált vállalva." Békési keresztesztétikája nem követi a barthi g/oria crucist, viszont az alázat szépsége nyomán az ő teológiai esztétikájában is kibontakozik a pulchritudo crucis, azaz a kereszt szépsége. KONKLÚZIÓ Luther, ahogyan megállapítottuk, nem foglalkozik kiemelten a szépség fogalmával, ugyanakkor a szépség hátterét teljesen áthatja a rúttá lett Krisztus. A rútság, a megalázottság Isten által lehet megismerhető, így aki felismeri nyomorát, azaz Istentől való elidegenedettségét, valójában az isteni jelenlét által eszmélhet rá arra, mindez pedig Isten jelenléte miatt széppé lesz. Másodszor a szépség Luthernél eltér a természetes logika szerinti széptől, és a hit logikájával ahhoz kapcsolódik, ami nem megtalálható mint szép, hanem Isten általi teremtettsé* Andrew Dunstan: Karl Barth’s Analogy of Beauty. Its Basis and Implications for Theological Aesthetics, London, Routledge, 2021, 110-129. © Békési Sandor: Ergon. A keresztyén esztétika teológiája, Budapest, Mundus Novus Könyvek, 2010, 305-307. 63 Uo., 308. 4 Uo., 309. + 93 +
