Oldal 89 [89]
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG
való akarata által Jézus Krisztusban vált megismerhetővé." Barth amor Deiröl
szóló tana is Luther keresztteológiájához kapcsolódik, mely szerint Isten szere¬
tetének indítékai nem valamilyen eredendő emberi erényben vagy tulajdonság¬
ban rejlenek, hanem Krisztus keresztjén, így az amor Dei oka a szeretett szemé¬
lyen kívül, magában Istenben rejlik.? Éppen ezen megállapítás alapja a lutheri
esztétikát visszhangzó barthi megállapítás: , Az amabilis az Isten szeretettévé
lesz mint amatus. De nem azért lesz amatus, mert amabilis!””’ Isten megisme¬
rése tehát nem függ sem az embertől, sem felsőbb hatalmaktól, mivel a teremtő
ismerete csak az alapvető emberi hiányosságot beragyogó isteni dicsőség által
lehetséges, mely az ember megismerési képtelenségét (Erkenntnisunfáhigkeit)
pótolja ki.?? A gyenge emberi szemet kijavító dicsőség pedig a kereszten szenve¬
dő Isten , hátán" ragyog, ahol , éppen Isten szépsége, amely Jézus Krisztus szép¬
sege””? válik megismerhetővé. A kereszt rejtett, önmagáért való szépsége a
„szenvedö Isten" és a , győzedelmes ember" szembenállását ismerteti, éppen ezért
az emberi művészet nem élhet azzal a hübrisszel, hogy mint szerencsétlen vál¬
lalkozás — jó szándék, tehetség, leleményesség ellenére — a reprodukálhatat¬
lan eiKwv Tov 0£0v (Isten képe) (Kol 1,15) reprodukciójára vállalkozzon." Barth
teológiai esztétikájában tehát inkább a helvét reformáció művészetértelme¬
zése jelenik meg, szemben a lutheri művészetértelmezéssel, mely a wittenbergi¬
eknek szóló harmadik prédikációjában a képek birtoklása és készítése mellett
szólal fel.?!
Luther keresztteológiája a bűnbánat és a szenvedés kérdéskörén túl (vö.
Kitamori, Moltmann, Metz) nagy hatással volt a protestánsok korai esztétikai
gondolkozására is, melynek következtében a dicsőség teológiája pejoratív fo¬
galommá vált.? Barth ezzel szemben a kereszt esztétikáját integratív megköze¬
lítésével a theologia gloriae kontextusába helyezi, helyet adva ezzel a szépség
kérdéskörének mint az isteni dicsőség megértését segítő másodlagos segéd¬
fogalomnak (nur ein Neben und Hilfsbegriff).? Erre a következtetésre Barth a
35 Bruce L. McCormack: Karl Barth’s Critically Realistic Dialectical Theology. Its Genesis and
Development 1909-1936, Oxford, Clarendon Press, 1997, 456.
°° KD II/1, 314.
27 Uo.
°8 Uo., 729.
29 Uo., 754.
30 Uo.
51 Luther Márton: Nyolc böjti prédikáció Wittenberg népének 1522. március 9-16-ig, ford. Szebik
Zsófia, Budapest, Magyarországi Luther Szövetség, 1994, 22.
» Hans Urs von Balthasar: The Glory of the Lord. Seeing the Form, 1. két., ford. Erasmo Leiva¬
Merikakis, San Francisco, Ignatius Press, 1982, 57-58.
® KD 11/1, 739.
+ 87 +