Seite 85 [85]
OCR
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG jelöl meg, ahogyan erre Gerhard Forde is rámutat. A theologus gloriae , Isten láthatatlan dolgait az ő teremtett műveiben felfogva szemléli." (19. tétel) Vele szemben a theologus crucis , Istennek látható műveit, azaz a vhátátcx a szenvedésekben és a keresztben szemlélve fogja fel." (20. tétel) Így az isteni szépségről alkotott középkori felfogás, amely a lét, az egység, a jóság és az igazság transzcendenciájával együtt definiálta a valóság egészét, megkérdőjeleződött a lutheri teológia által." A dicsőség teológusa, aki magának kedvezve a ,,a rosszat jónak, a jót rossznak mondja" (21. tétel), a kereszt előtt meghátrálásra kényszerül, a kereszt ugyanis nem hallgat, hanem folyamatosan az álarcok mögötti bűnös ember álnokságát tárja fel, megtámadva ezzel az ember általi legjobbat." A legjobbak között tartjuk számon a szépséget is, melyre nők és férfiak, serdülők és felnőttek egyaránt törekednek. Az ember vonzódik a szépséghez, így az a mindennapi motivációit is meghatározza. A középkori spekulatív teológia nem véletlenül jut el a lét, az egység, a jóság, az igazság és a szépség kérdéséhez. Ezen elementáris alapok körülírása az embert megragadó tapasztalatokat definiálja, így pedig egy az ember számára a priori világban a causa movens következményeként a teológia körforgásába illeszthetővé válik a szépség spekulatív megközelítése is. A reformátor tehát a skolasztikus teológia szépségfogalmával is szembe kerül, de ennek primer oka nem a spekulatív teológiával való ellenkezés, hanem az önelégültség (11. tétel) és a megalázkodás (17. tétel) ellentétének kiéleződése. A Krisztus nélküli teológia és az abból építkező esztétika a kereszt támadása elleni védekezésképpen azt kérdezi Krisztustól, hogy: , Miért jöttél hát, hogy zavarj bennünket?" A kereszt teológiája ezzel szemben az engedelmességre törekszik. Ez a reformátor életének történetében is megelevenedett, amikor is Luther szerzetessé válva a világról való lemondást választotta, , mert tudta, hogy csak az engedelmes képes hinni." A theologia gloriae tehát azért mondja ,a rosszat jónak, a jót rossznak" (21. tétel), mert a hübrisz az állandó lelepleződéstől tartva a megtévesztés útját választja. Ellenben , a kereszt teológusa azt mondja, ami a valóság." (21. tétel) Az új episztemológia tehát a kereszten végbement arok&Auwis (leleplezés, kijelentés) ismeretében rejlik, merthogy az Istent és az embert elválasztó kárpit kettéhasadt (Lk 23,45), így pedig a valóság Isten látható művében, megkorbácsolt , hátán" vált szemlélhetővé. 6 Mark C. Mattes: Martin Luthers theology of beauty. A reappraisal, Grand Rapids, Michigan, Baker Academic, 2017, 69—90. 7" Gerhard O. Forde: Ki a kereszt teológusa? Gondolatok Luther Heidelbergi disputációjáról, ford. Fabiny Tibor és Tóth Sára, Budapest, Magyarországi Luther Szövetség, 2005, 14. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, 1. köt., ford. Makai Imre, Budapest, Európa, 1982, 370. ° Dietrich Bonhoeffer: Követés, ford. Böröcz Enikő, Budapest, Luther, 2007, 27. 8 + 83 +
