áldozat van, mint férfi." Azonban meg szeretném jegyezni, hogy az elhunyt katonák
adatai — egy-két esettől eltekintve — nem szerepelnek a diagramon. Bár a katonaál¬
dozatok bejegyzésre kerültek a halotti anyakönyvekbe, gyakran több éves késéssel a
haláluk után, azonban a halál okát az esetek többségében nem is tüntették fel. Más
forrásokból viszont tudjuk, hogy a hadsereg kötelékében lévők között nagyon magas
volt a fertőzöttek és az elhunytak száma is. Ezek az adatok bizonyosan korrigálnák
a nemek közötti aránytalanságot. Ezt a feltételezésemet megerősíti az 1920-as évről
készített diagram, ahol a hadsereg leszerelése után már a férfiak vannak többségben
14. ábra. A spanyolnáthában meghaltak nemek szerinti összehasonlítása,
Az 1920-as hullám április végére visszaszorult. Bár a következő években újra
és újra megjelent a spanyolnátha, azonban többé már nem okozott olyan kiugró
halálozást, mint amilyet a második és a harmadik hullám során tapasztaltunk."
Szél Tivadar kutatásai szerint a kb. 52000 magyarországi áldozat 1918—1919¬
ben - összehasonlítva más európai országok adataival — kedvezőnek tűnik.
Azonban maga Szél is megfogalmazta, hogy adatai meglehetősen pontatlanok,
37 Mokanszki Janos: Az 1918—1919. évi influenza—(spanyolnátha-)járvány Debrecenben, Debrecen,
DETEP, 2018, 33. http://hdl.handle.net/2437/262250 (Letöltes: 2022. äprilis 5.) Bojtos: A spa¬
nyolnatha aldozatai Jasz-Nagykun-Szolnok varmegyeben.
38 Kiss: A magyar közegészségügy fejlődése a közegészségügyi gondolkodás kialakulásától az állami
közegészségügyi rendszer kiépítéséig, 183; Valamint: Johnson—Mueller: Updating the Accounts:
Global Mortality of the 19181920 ,, Spanish” Influenza Pandemic, 2002. https://www.researchgate.
net/publication/11487892_Updating the_Accounts_Global_Mortality_of_the_1918-1920_
Spanish Influenza Pandemic (Letöltés: 2022. július 13.)