Page 62 [62]
Hosszú ESZTER
Különbséget találunk akkor is, ha az elhunytak átlagéletkorát vizsgáljuk. Az
1910-1913 közötti idöszakban a csecsemők, kisgyermekek és az idősek haltak
bele a légúti fertőzésekből kialakult gyulladásokba a legnagyobb számban, míg
1918 őszén a fiatal felnőtt elhunytak száma lett ugrásszerűen magas. Ennek az
oka a vérzéses tüdőgyulladás okozta halál volt. Ebben az esetben a szervezet
fokozott immunvälasza (citokinvihar kialakulása) okozta a beteg halálát.??
Az orvosok szerint, ha influenzás időszakban növekszik a más szervi bajokban
elhunytak száma és aránya, akkor ezen halálesetek többségét az influenza okoz¬
za, még akkor is, ha nem az influenzát, hanem más betegséget tüntettek fel
halálokként."?" A siklósi példából kiindulva a vizsgált terület 143 településén is
elvégeztem ezeket az összehasonlításokat.
200
150
100
50
RN ná o 9 o o o o < x < <
& KA R- x wy Ss we ey 3 oS J ő
¢ À oS 3s & IN x S N Kg S
e ee < 8 € Ÿ Ÿ S SE E & Ss
À & 2 x
#
= 1910-1913 âtlaga mm 1918 = 1919
8. ábra. A vizsgált terület tüdőgyulladásos halälesetei 1910-1913 és 1918-1919 kôzôtt,
saját szerkesztés.
Amint látható, hasonló eredményeket kaptam, mint Siklóson. Mind a halál¬
esetek időbeli eloszlása, mind az elhunytak száma alapvetően különbözik a
kontrollidőszak értékeitől. Fel szeretném hívni a figyelmet a szürke vonalra, amely
az 1919-es évet jelöli. Ez január—február esetében még eltér az átlagtól, jelezvén,
33 Géra: A spanyolnátha Budapesten, 210.
34 Szél Tivadar: Egészségügyi statisztika, Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1930, 195.
s 60"