Oldal 60 [60]
OCR
Hosszú ESZTER A spanyolnátha gyakori szövődménye volt az akár pár napon belül kialakuló heves tüdő-, illetve mellhártyagyulladás, tüdőlob, amelyhez esetleg szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás vagy gennyes középfülgyulladás társult. Ezek a szövődményes esetek gyakran halállal végződtek. Azonban tüdőgyulladást más kórokozók is kiválthatnak. Ezért összehasonlító vizsgálatokba kezdtem, amelynek során az 1910-1913 közötti időszak tüdőgyulladásban elhalálozottak adatait hasonlítottam össze az 1918-19-ben elhunytakeval. Jól látható az ábrán, hogy a legtöbb tüdőgyulladásos haláleset az 1910 és 1913 között vizsgált kontrollidőszakban január és április között következett be. Itt felhívnám a figyelmet az 1911-es év adataira, amikor egy , hagyományos" influenzajárvány terjedt Baranyában. Nyár végén és kora ősszel szintén többen haltak meg tüdőgyulladásban, míg a novemberi és decemberi időszakból a három év alatt csak egy halálesetről tudunk. Az előző diagramra rávetítve az 1918-as adatokat drámai változásokat tapasztalunk. 30 25 20 15 10 0 = m januär februär märcius äprilis május június július augusztus szeptember október november december mm 1910 mmm 1911 mm 1912 mom 1913 = 1918 5. ábra. A Siklóson tüdőgyulladásban elhunytak számának összehasonlítása az 1910-1913 közötti kontrollidöszakban, illetve az 1918-as évben, saját szerkesztés. Még 1918 elején a szokásos ívét látjuk a halálozásoknak, azonban ősszel ugrásszerűen megnőtt a tüdőgyulladásban elhunytak száma.
