Oldal 60 [60]
Hosszú ESZTER
A spanyolnátha gyakori szövődménye volt az akár pár napon belül kialakuló
heves tüdő-, illetve mellhártyagyulladás, tüdőlob, amelyhez esetleg szívizom¬
gyulladás, agyhártyagyulladás vagy gennyes középfülgyulladás társult. Ezek a
szövődményes esetek gyakran halállal végződtek. Azonban tüdőgyulladást más
kórokozók is kiválthatnak. Ezért összehasonlító vizsgálatokba kezdtem, amely¬
nek során az 1910-1913 közötti időszak tüdőgyulladásban elhalálozottak ada¬
tait hasonlítottam össze az 1918-19-ben elhunytakeval.
Jól látható az ábrán, hogy a legtöbb tüdőgyulladásos haláleset az 1910 és 1913
között vizsgált kontrollidőszakban január és április között következett be. Itt
felhívnám a figyelmet az 1911-es év adataira, amikor egy , hagyományos" influ¬
enzajárvány terjedt Baranyában. Nyár végén és kora ősszel szintén többen haltak
meg tüdőgyulladásban, míg a novemberi és decemberi időszakból a három év
alatt csak egy halálesetről tudunk.
Az előző diagramra rávetítve az 1918-as adatokat drámai változásokat tapasz¬
talunk.
30
25
20
15
10
0 = m
januär februär märcius äprilis május június július augusztus szeptember október november december
mm 1910 mmm 1911 mm 1912 mom 1913 = 1918
5. ábra. A Siklóson tüdőgyulladásban elhunytak számának összehasonlítása
az 1910-1913 közötti kontrollidöszakban, illetve az 1918-as évben, saját szerkesztés.
Még 1918 elején a szokásos ívét látjuk a halálozásoknak, azonban ősszel ug¬
rásszerűen megnőtt a tüdőgyulladásban elhunytak száma.