Seite 59 [59]
ADALÉKOK A SPANYOLNÁTHAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ
az őszi-téli időszakban a tüdőgyulladásban, tüdőlobban elhunytak száma." Ezt
tapasztaltam Siklóson is. A városban csak egyetlen influenzás eredetű halálese¬
tet jegyeztek fel. Azonban a Pécsi Napló egyik novemberi számában találtam egy
olyan nekrológot egy másik halottról, amelyben az elhunyt halálokaként a spa¬
nyolnáthát nevezték meg." A siklósi helyzetről a kortárs szemtanú, Berki Gyula,
a következőket jegyezte fel: , Siklóson minden háznak van betegje. Naponként
vannak halottak. És a siklósi járás területén, mint az egész vármegyében dühöng
a háborús nyavalya. Az orvosok, papok és sírásók nem győzik a munkát."?
N
Pr
1 | ul: | h IN ON |
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
m1910 m1911 m1912 m1913
4. ábra. Siklós tüdőgyulladásban elhunytak számának összehasonlitäsa (1910-1913),
saját szerkesztés.
Siklóson a vizsgált időszakban kiugróan magas, negyvennyolc fő volt a tüdő¬
lobban meghalt betegek száma. Azt a feltételezésemet, hogy a tüdőlobban meg¬
halt betegek valójában spanyolnáthában haltak meg, az is megerősíti, hogy
a siklósi tisztiorvosi jelentésekben október végén harminc fő spanyolnátha kö¬
vetkeztében elhunyt beteget jelentettek be, és ugyaneddig a dátumig a halotti
anyakönyvekben huszonkilenc tüdőlobban meghalt személyt találtam.
30 Bojtos Gábor: A spanyolnátha áldozatai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Budapest, Magyar
Nemzeti Levéltär, é. n. https://mnl.gov.hu/mnl/jnszml/virtualis_kiallitas/a_spanyolnatha_aldozatai
(Letöltés: 2022. január 11.)
A szerző csak azokat a haláleseteket tüntette fel, ahol a halál okaként a spanyolnáthát nevez¬
ték meg. A tüdő- és mellhártyagyulladásban elhunytakat nem számította a járvány áldozatai
közé, bár feltételezte, hogy ezen esetek többségében a halál igazi oka a spanyolnátha-fertőzés
volt.
31 Pécsi Napló, 1918. november 1., 5.
52 Szoták-Meith-Selymes (szerk.): Ormánság 1918-ban.
+ 57 +